Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Erdős István: Mikszáth Mohorán

2. Mohóra Mohóra 1200 lakosú kisközség Ealassagyarmat közelében, a Cserhát tövében. Azok közé a gyengén iparosodó nógrádi községek közé tartozik, ahol a lakosság jelentős többsége mezőgazdasági munkából él, illetve nagyszámú munkavállaló keresi jövedelmét ingázással. A legtöbben a közeli Balassagyarmat fejlődő üzemeiben kapnak munkát, de Salgótarjánba, Vácra, Ikladra is eljárnak. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak vagy a négy község társulásából összeálló termelőszövetkezetben dolgoznak (székhelyközség Magyarnándor), vagy az állami gazdaságban. Mindkét mezőgazdasági üzemben tisztes jövedelemhez jutnak ma már a mohoraiak, olyannyira, hogy tipikus jelenséggé lesz az iparból a községbe való visszavándorlás. Különösen a termelőszövetkezet vonzása nagy, az emberek azt látják, hogy okos gazdasági irányítással a tsz egyre inkább az extenzív gazdálkodás felé halad, egyre inkább a nagy jövedelmet biztosító, kevés fizikai munkát igénylő termelési ágazatok kerülnek előtérbe. A falu gazdagszik; az új telep házsorai, a termelőszövetkezet melléküzemágai, a falu kommunális fejlődése erről tanúskodnak. S mindez azért érdekes, mert a falu gazdasági-társadalmi előrehaladásának lendülete, eredményessége megfelelő keretet ad egy optimálisnak feliételezeit művelődési viszony-rendszernek, illetve korszerű igények, érdeklődés jelenlétét sejteti. A művelődési objektumok ugyan semmiképp nem optimálisak a községben; az iskola, bár nemrég tatarozták, szűkös-szegényes, a hivatalosan klubkönyvtárként működő közművelődési intézmény egyelőre szűkös könyvtár és majd mindig bezárt kultúrház nagyonis külön élve, gazdálkodva. Ezeken kívül óvoda, párt-, KlSZ-helyiség áll még rendelkezésre. Az általános iskolában az igazgató, Jeli Ferenc s felesége, a könyvtár, kultúrotthon vezetője tájékoztat a község kulturális gondjairól, 0 Mikszáth évfordulóval kapcsolatos elképzelésekről. Az iskolában két — az irodalmi és a honismereti — szakkör foglalkozik Mikszáth-dokumentumok gyűjtésével, feldolgozásával. Sajnos, kevés Mikszáth-dokurnentum van a faluban: egy Mauks Попа által hímzett oltárterítőn, házasságlevélen túl csak fotók s néhány könyvritkaság található. A Mikszáth-évfordulóra a két szakkör együttes munkájával Mikszáth-albumot készítenek A lelkes szakkörösök Balassagyarmatra, Horpácsra is elutaztak megnézni, megörökíteni az ott levő Mikszáth-emlékekei. A falu felszabadulásának 25. évfordulóján egyébként 1969-ben már rendeztek is a községben egy kisebb Mikszáth-dokumentációs kiállítást. Egy magyartanárnő, aki a KISZ-esek munkáját is irányítja a faluban, arról beszél, hogy az iskolai könyvtár Mikszáth-anyaga döbbenetesen szegény. A gavallérok ajánlott olvasmány a gyerekeknek, a húszegynéhány nyolcadikosnak egyetlen példÁny áll rendelkezésére. S az érdeklődő gyerekek hiába kérnék az Üj Zrínyiászt, A fekete várost, A Noszty fiú esete Tóth Marival с regényt, a Különös házasságot, a Beszterce ostromát: nincs. Ha a községi könyvtár olvasói lesznek, akkor a legtöbb regényt megkaphatják. Most egyelőre, ami rendelkezésre áll az iskolai könyvtárban: A gavallérok, a Válogatott elbeszélések, A beszélő köntös, A két koldusdiák, a Két választás Magyarországon, A tót atyafiak, A jó palócok 1—1 példánya. - * A község közművelődését — a kultúrházban és a könyvtárban is — Jeli Ferencné irányítja. Gondjai tipikus mai problémák: a propaganda, a mozgósí60