Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Bisztray Gyula: Mikszáth néprajza

A fecske ,,Szúz Mária madara", az ő védelme alatt áll- Bántani nem szabad, az bajt hozna!

21 A szarka szívesen látott madár a falusi házaknál. Ha kerítésünkre száll: kedves vendég érkezését jelzi. Ezt a szerencsés híradást — hogy hűtlen férje visszatérjen — lesi-várja a szelíd lelkű Tímár Zsófi (A jo palócokban): „mikor repülő szarkát látott az ablakból, mindig felsóhajtott: oh, bárcsak az ő kerítésükre ülne rá!"

22 A szarka szerepéhez hasonlóan: kedves vendég érkezését jelzi a leejtett olló is, ha hegyével a padlóba szűrődik. Ezt a babonás jelt várja, ebben bizakodik Krisztina (Az aranykisasszony) és az imént említett Tímár Zsófi is .. P A növényvilágnak is nem egy palántája játszik szerepet népünk babonás hiedelmében. Legáltalánosabban ismeretes a négylevelű lóhere, amely Mikszáth elbeszéléseiben is többször előfordul. így valósággal meseformáló szerepe van a Szűcs Páli szerencséje c. elbeszélésben.

24 Amikor a novella hőse leánykérőbe indul: a „haragos-zöld füvek" és a „zúgó nádas" „rossz tanácsával" szemben a picike lóhere-bokrocska biztatta, s köztük egy négylevelű szál: „szerencse az! ..." S a legény valóban szerencsével jár a jómódú Bedé Erzsénél. De hazatérő útjában ismét elveszti a jobbik eszét: iszik, mulat, szeretkezik az útszéii csárdában, földre ejti az erszényébe rejtett lóherét, szeretője összetapossa. .., s Bede Erzsi visszaküldi a jegykendőt. Bajt, balszerencséi jelző babonák Bibliai történetekkel — Mikszáth kifejezését használva: „a kereszténység regéi'-vel — függ össze számos általánossá vált babona. Ilyen a szerencsétlenséget hozó 13-as szám (mert Jézus és igehirdető társai együttesen 13-an voltak, és abból az egyik, Júdás, a kitűzött vérdíjért, a harminc ezüst pénzért áruló lett s utóbb felakasztotta magát.); hasonlóképpen baljóslatú a pénteki nap is (mert Jézust nagypénteken feszítették keresztre). Ez a két babonás intőjel két évezreden át teljesen beieitatódott a köztudatba, s Mikszáth — a babonás Mikszáth — sem vonhatta ki magát alóluk. Igen érdekes például, hogy amikor hét évi különélés után, 1882 nyarán újból meglátogatja volt feleségét (hogy aztán az év utolsó napján másodszor is megesküdjék vele), ezen ünnepélyes látogatásának időpontját következőképpen tűzi ki: „Csütörtökön este féltízkor hagyom el Pestet; azért csütörtökön, mert nem akarok pénteken indulni ebben az ügyben . . ."25 Hasonló óvatossággal él az unokaöccsét háztűznézőbe kísérő nagybácsi Az eladó birtokban: „Csak reggel mehetünk Borcsányiékhoz (a szép Erzsikéhez)" — mondja a késő esti órákban. „De jobb is, öcsém, mert ma péntek volt. . .''-6 Vallásos (bibliai) eredetű az átok és áldás használata, illetőleg babonás hite is. Mindkettőt egyszerre alkalmazza Mikszáth Lapaj történetében. Az öngyilkosságba menekülő leányanya megátkozza csábítóját: „Verje meg az Isten, amikor ébren van és amikor alszik!" Majd pedig áldást kérő köszöntéssel búcsúzik az öreg csősztől: ,,A jó Isten áldja!" — Gonoszsága, fösvénysége, uzsorái miatt Isten haragja veri Bizi apót A kis csizmák c. elbeszélésében. Hiába próbálja kiengesztelni az égi hatalmakat: 36