Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)
Balázs László: Az irodalmi népművelő-ismeretterjesztő munka néhány problémája a Mikszáth évforduló kapcsán
lelnek meg a népművelő munka követelményeinek, ha egyrészt — a beavatottak számára az újrafölfedezés örömét és az új ismeretszerzés élményét jelentik, másrészt — s ez a fontosabb — hatásukkal segítik az olvasóvá nevelést. Az irodalomhoz, a könyvhöz nemcsak egyenes út vezet. Az irodalmi alkotások filmfeldolgozásán kívül a tartalmas, szemléletes, élményt adó kiállítások is életre kelthetik az olvasási igényt. Megyénkben Horpácson és Balassagyarmaton láthat az érdeklődő Mikszáth-kiállítást. A horpácsi emlékmúzeum nem tartozik a leglátogatottabbak közé. Ennek okai többek között a következők: kiesik a forgalomból, a kiállítás anyaga ma már korszerűtlen és elavult, és nem volt megfelelő a múzeumi propagandamunka. A Palóc Múzeum Mikszáthszobájának látogatottságával nincs gondunk. Ennek ellenére — már beszámítva a felújított emlékmúzeumot — el kellett gondolkodnunk azon, hogy két Mikszáth-kiállításunk kielégíti-e a megyei és országos igényeket, illetve földrajzi elhelyezkedésük biztosítja-e a jövőben a megfelelő összetételű és számú közönséget, azaz múzeumunk eredményes népművelő munkáját. A válasz egyértelmű: nem. A múzeum, a kiállítás társadalmi szükséglet mind az iskolai, mind az iskolán kívüli oktatásban, nevelésben. Hacsak azt tartjuk szem előtt, hogy a múzeumlátogatók zömét az egész világon az iskolás korosztály adja, és azt pl., hogy milyen jelentős szerepet játszhatnak az irodalmi kiállítások a magyar nyelv és irodalom tanításában, akkor magától értetődő feladatunk: az állandó kiállítások mellett vándorkiállításokat is kell rendezni. A vidéki iskolák nagy részében még ma is gond a szemléltetés. Ennek megoldásához is segítséget kívánuni-c nyújtani egy 10—12 tablós vándorkiállítás elkészítésével. A múzeumok és az iskolák közötti kapcsolat jelentőségének felismerése nem új dolog. Hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a tárgygyűjtés a közös kiállításrendezés, a múzeumlátogatások megszervezése és a feldolgozás, a n yagrendezés területén a leggyümölcsözőbb az együttműködés. A kapcsolat kiépítését múzeumun kis megkezdte a Salgótarjáni Bolyai János Gimnáziummal, elsősorban gyűjteménygyarapítás céljából. Követendő példaként áll előttünk — jóval szerényebb feltételeink és körülményeink ellenére is — a Petőfi Irodalmi Múzeum ezirányú népművelő-ismeretterjesztő tevékenysége. A múzeum évek óta a pedagógus-továbbképzés színhelye, melynek eredményeképpen a tanulóifjúság mindig jó előkészítéssel érkezik az irodalmi kiállításokra. Annak ellenére, hogy még csak alkalmi igényekről tudunk, fel kell készülnünk az iskolai irodalmi kiállítások rendszeres támogatására is. A múzeumok népművelő munkája egyre inkább fokozódik, mert növekszik az ilyen jellegű társadalmi igény. Ennek a társadalmi igénynek a kielégítéséről megyei múzeumunknak is gondoskodnia kell, és ezt csak úgy tudja megtenni, ha helyesen gazdálkodik a munkaerővel és az anyagiakkal; azaz olyan feladatokra fordítja, melyek a legtöbb hasznot hozzák. Ez pedig nem más, mint a tudományos munka és a jó gyűjtemények létrehozása. Ennek eredményeként népművelő-ismeretterjesztő munkánk is javulna. Erőfeszítéseink középpontjába továbbra is a kiállítások állnak, ezeket tekintjük a múzeumi népművelés legfontosabb eszközeinek. Ez évi Mikszáth-kiállításainkat ennek szenteljük. 114
