Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)
A polgárosodás folyamatának hatása széles körben érvényesült. A század végétől szinte napjainkig tartó sajtó orgánum alapítási törekvések, a nyilvánosság iránti vonzódás, és annak a település közéletére gyakorolt hatása egy-egy jelzés, állomás a település történetében. A még nagyközségi státuszú helyiségben letelepedett vállalkozók, szabad gondolkodású értelmiségiek a kezdeményezői a lapalapítási törekvéseknek. 1897-ben Salgótarján és Vidéke, 1901-ben ugyanezen a címen, 1903-ban Új Salgótarján és Vidéke, 1902-ben Salgótarjáni Lapok, 1911-ben Salgótarján, 1914-ben a Salgótarjáni Újság, és a századelőn egyedülálló laptipus, a divatlap is megjelent Parisiana címmel. A sajtó területén jelentkező "gründolási" hullám imponáló sorozata jelzi az itt élők szellemi ambícióit, törekvéseit is. A kor jeles személyiségei: Höpner Gyula vállalkozó, Török Sándor anyakönyvvezetőhelyettes, dr.Jungmann Dezső, Dömötöri Németh Péter újságíró, Pap Dezső költő, Rósenberg Miksa, Laufer Ernő nyomdász - vállalkozó, Polacsek Vilmos kereskedő emelendők ki abból a sorból, amelyek kezdeti indulásnál figyelemre érdemes tevékenységet végeztek. Szinte közös szándékukat fogalmazták meg a Salgótarjáni Lapok vezércikkében. "Foglalkozunk mindazzal ami városunk és vidékének közönségét érdekli. Nagy súlyt helyezünk a helyi dolgokra, a megyei eseményekre, de miután Salgótarján mint gyár és bányászváros [ekkor még község - H.I.] elsőrendű helyen áll r lapunkban állandó rovatot nyitunk a bányászat és kohászat érdekeinek is. Vezércikkeinkben a lap élén mint a közügyek harcosai küzdünk, tárcáinkban élvezetes olvasmányokat óhajtunk nyújtani, karcolatokra, szellemes csevegésekre mindenkor gondunk lesz." (7) Nógrádban háromszor is, egymáshoz közelesően nagy veszteséget szenvedett a polgári csoport. Mérhetetlenül súlyos volt a trianoni békeszerződés, a holocaust okozta vérveszteség, amelytől alig maradt el a háború kiváltotta belső és külső emigrációs hatás. Ma az a feladatunk - leginkább a mai középgeneráció tennivalói közé tartozik ez - hogy újra végiggondoljuk, és leginkább végig vigyük a polgárosodás ügyét. Erre már akadnak is jó példák. Az újságolvasók, a közélet iránt érdeklődők tapasztalhatják, hogy Nógrád két városában is létrejött, tevékenykedik a település általános fejlődéséért összefogást meghirdető polgári kör. Az ilyen szerveződések száma szükségképpen nőni fog. Hiszen a mai, városi életben ezen a vidéken is megmutatkozó erő lehet a válságos helyzetből való kilábolás egyik lehetséges összetevője. Visszatérve a már tapasztalatot hozó példákra: a városi élet egyre több területére fogalmazták meg véleménytformáló 93
