Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)
Az okok: a városok esetében megmutatkozó gazdasági és költségvetési előnyök felismerése; /Ugyanis: például városi alkalmazottak bérét az állam fedezte/, az új közigazgatási státusszal együttjáró új intézmények /rendőrség, bíróság, gimnázium/ létesítése és bővítési lehetősége /katonaság/; a járási irányítás alóli felszabadulás, és az a politikai követelmény, amely az északi határmente településeit megerősíteni szándékozott, vagyis a Trianon hatás elleni védekezés. így mindezek együttesen Salgótarján várossá átalakulását kézenfekvővé tették. 1921. szeptember 21-i községi képviselőtestületi ülésén tárgyaltak a feladatról újonnan, amely után a várossá válás kérelme elkerült a Belügyminisztériumhoz. Nem sokkal később a magyar Városok Országos Kongresszusának Igazgatóját, Várhidy Lajost felkérték "a várossá átalakulás folytán szükségessé válandó városi szervezési szabályrendelet" elkészítésére. A megvalósulás sodra a célhoz vezette a település irányítóit, a kezdeményezőket, mert: "A magyar királyi belügyminiszter úr 118446-1921. sz. rendeletével Salgótarján nagyközségnek rendezett tanácsú várossá való átalakulását engedélyezte." 1922. január 8-i megyei hivatalos lapban Nagy Mihály alispán engedélyt adott: a polgármester, egy városi tanácsnok, egy főorvos, egy főügyész, egy főszám vevői állás meghirdetésére. A Nógrádi Hírlap 1922. január 15-i számában arról olvashattunk, hogy a megyei közigazgatási bizottság is tájékoztatást kapott a miniszteri döntésről az alispántól. E szerint: "Salgótarján nagyközség képviselőtestületének a törvényhatósági bizottság határozatával is megerősítette azt az elhatározását, melyben rendezett tanácsú várossá való átalakulását mondotta ki, a m.kir. belügyminiszter úr is jóváhagyta, s az átalakulással járó munkálatok már folyamatban is vannak." A nagyközség képviselőtestületének tagjai 1922. január 24-én rövid meghívó levelet kaptak Förster Kálmán, akkor már helyettesítő polgármester aláírásával: "Salgótarján községi képviselőtestületét és elöljáróságát van szerencsém a f. hó 27-én de. 9 órakor az acélgyári olvasó egylet nagytermében tartandó városi képviselőtestület ünnepélyes alakuló közgyűlésére tisztelettel meghívni. Gyülekezés a városházán /!sic!/ 8-tól 1/2 9 óráig, honnan 1/2 9 órakor testületileg vonulunk a közgyűlés helyére. Felkérem a képviselőtestület és az elöljáróság tagjait, hogy lehetőleg teljes számban megjelenni szíveskedjenek." A meghívót a virilis - a legnagyobb adófizetés jogán - képviselők mindegyike átvette. Az elöljáróság tagjai közül az egyidőben községi bíró Hricsovszky András, valamint Bodó János, Okolicsányi Lajos, Sonnenchein 73
