Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Nógrád lakosságának jelentős része a forradalom - a társadalmi haladás - mellé állt 1918. novemberében és elfogadta az irányító, előremutató polgári gondolkodást a gyakorlatban is. Az akkor történt botlások és hősi tettek történelmünk ápolandó és nem elfelejtendő eseményei közé tartoznak. 1919. márciusában tovább folytatódtak az első világháború elvesztését követő társadalmi változások Magyarországon. Az akkori események minősítésében ma is a kívánatosnál több a bizonytalansági motívum. A megállapítás igazolható a történeti irodalomban, és ebből következően a mindennapok reflexeiben is. Érdemesnek tűnik tehát a jelzett kérdéseket önmagunknak feltennünk, és a lehetőségünk szerinti tisztázó magatartást tanúsítanunk - a tények összefoglalását követően. Az akkor történtek megítélésében elkülöníthető, külföldön uralkodó vélemények sokfélék. A szocialista rendszer korszakában a szövetséges szálak összekapcsolhatóságát, a közös forrás, a testvériségből, a barátságból, az igazságosságból táplálkozó 1917-es orosz, és az 1919-es magyar forradalmi események rokonvonásai hangsúlyozódtak elsősorban a szovjet hatások következtében. Szomszédaink történészei, politikusai nem fordítottak kiemelkedő figyelmet a magyar változásokra. Számukra a létrejött új nemzeti államaik eredete, ennek igazolása volt az elsőrangúan fontos. Ez a magatartás jellemezte a szlovákokat is, ami kihatott az ugyanebben az időben létrejött Szlovák Tanácsköztársaság kutatására is. Nem mellékes, bár ennek is megvan az oka, hogy e kérdéskör vizsgálata jobbára Magyarországon folyt. A nyugati államok közvéleményének , történészeinek véleményét, az Egyesült Államokban élő magyar történész, Deák István közvetítette leghatásosabban. A vélemény szerint az akkori - 1919. március és augusztus között - történéseket elsődlegesen a magyar nemzeti államért vívott küzdelemként kell felfogni, és ebből következően kell a törekvéseket elismerni, merthogy egyedüli tényezőként tudták - a túlerő elhatalmasodásáig - érdekeiket fegyverrel is érdemben képviselni. A XX. század magyar viszonyai között a politikai kurzusok változásainak megfelelő volt a korszak megítélése, amikoris erőteljesen dominált a politikai nézőpont. Az 1919-ben 69