Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

A polgári kör nyilvánosságra hozott programjai A polgári kör tagsága vállalta, hogy egyik mozgatója lesz Salgótarján várossá válásának. Véleményük szerint az új közigazgatási státusz elnyerésének sok feltétele már adott a településen, a hiányzók pedig összefogással pótolhatók. Úgy vélték, elhatározásukat, a kitűzött célt, türelmes és folyamatos munkával lehet elérni. A várossá válás hosszadalmas procedúrájához egy-egy, a feladathoz kapcsolódó helyzetkép és feladatterv nyilvánosságra hozásával is szükségesnek vélték hozzájárulni. A feladatok között elsőként hangsúlyozták a kövezés, a csatornázás követelményének korszerinti igényekre épülő telepítését. Az ideérkező látogató számára is feltűnő mennyiségű piszok jelenlétét a csatornázás hiányában látták. Ennek szükségességét a lakosság nagy hányada nem ismerte fel. Sokan fogalmaztak úgy: "eddig is megvoltunk anélkül". A csatornarendszer kiépítését az ellenvélemények átformálásával is, de elengedhetetlenül fontosnak tartották. A munkálatokhoz szükséges anyagiakat pótadó kivetésével, és egy új forma, a kövezetvám bevezetése révén kívánták előteremteni. Ez utóbbit a kereskedőkre rótták volna ki elsősorban, az áruszállítás okán. Szükségesnek látták új lakások építését, elsősorban a tisztviselők számára. A település lakóinak körülményeit a központi vasúti megállóhely létesítésével, a virágosítással kívánták komfortosabbá tenni. /37 A kör célkitűzései között nagy hangsúllyal volt jelen az iskolák helyzetének konszolidálása, a jobb minőségű állapotok kialakítása. Felfogásuk és tapasztalatuk szerint a tanítói kar a "közérdek érdekében missiót végez." A salgótarjáni tanítók ügybuzgóak, de feladatukat magukra hagyatva végzik, mert a szülők nem érdeklődnek a gyerekeik iránt. Az iskola a magáét megteszi, de a család nem. A polgári kör azt is elhatározta, hogy ingyenes felolvasási alkalmakat szervez, a serdülő ifjúság és a munkások részére. Felhívással fordult az értelmiséghez, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt önként, és "gyülekezzünk a népnevelés szent igéjét hirdető zászló alá." Közös feladatként jelölte meg a babona elleni küzdelmet./38 Nagy gondot érzékelt a kör tagsága a település egészségében is. Úgy minősítették, hogy "silány, beteg, lecsigázott az emberanyag". Ezért nehezen tud a járványokkal megbirkózni. A vörheny, a kanyaró, a szamárhurut szinte akadály nélkül szedte áldozatát. Sok még az egészségügyi babonákban hívő, de sok a szegény is, aki nem "bírja el a rendes orvosi 52