Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)
Losoncon úgy vélték, hogy a vármegye székhelyén nem felejtették el a sodróbb eseményeket teremtő városnak azt a magatartását, amikor 1849. áprilisában kimond-ták: Losonc legyen Nógrád megye politikai központja is. Ekkor és ezért történt - az írásban ugyan még fel nem lelt, és valószínűleg nem is fog ilyen dokumentum előkerülni, amely azt a döntést rögzítette volna - hogy "Gyarmaton Losoncz példás büntetése elhatároztatott." /28 Ez utóbbi, a politikai motívum, a cári sereg megtorló tetteinek okát kutató mondatokban is megjelent: az igazság - amelyet a városban történtekre vonatkoztat Jeszenői Danó - kiderítését a politikai nézetektől távol álló elfogulatlanságban véli megragadhatónak. "Ne ítéljetek tehát Losoncz felett se pártszellem érdekéből." - írta /29 Máshol pedig azt olvashattuk: "Szörnyű lehetett a bűn, mely ily megtorlást von maga után önkénytelenül is e gondolatra jő az idegen. Ám higgyétek, kikben ily pusztulás és nyomor fölött előbb ébredt fel a pártszellem érdeke, mint a szív és érzés." Továbbá: "Vegyétek fontolóra a körülményeket, nézzétek meg a helyzetet és az időt, mely fölöttetek uralkodik, s úgy ítéljetek, hogy igazságosak lehessetek, különben maga az ellenség szempontjából ítéltek." /30 Mindkét elem megjelenése azért zavaró, mert kellően nem bizonyított, és az egyébként adatszerűségben is helytálló dolgozat értékeit is bizonytalanná, tette. Másrészt mindkét elem - az idegenek által elkövetett tettek, és ezek politikai összefüggéseinek hangsúlyozása, hosszú időre megmérgezte a vármegyei közéletet. További vizsgálódásunkban az események korabeli minősítésére térünk ki. Az 18481849-ben történtek a történelmi írásokban nem ritka elvonatkoztatásból, a konkrét megnevezésig sokféleképpen voltak esetünkben is használatosak. Az Európát "begyújtó láng ", "1848- csatapiacz" érdekes szóhasználatig sok formában jellemezték a korszakos eseményeket. /31 A "bekövetkezett új korszak", "országos változás", "a közelmúlt viharos napok", "nagy események" általános és homályos jelzői mellett a tanulmányokban a történések "forradalmi" minősítése a hangsúlyosabb. "A forradalmi kormány", "forradalmi sereg", "felkelő csapat", "Losoncz a forradalom előtt" szerkezetek formailag is uralják a dolgozatokat. /32 A kötetekben megjelent írások, írók az elmúlt, a levert forradalomra több művükben is visszatértek. Különösen szépnek tűnhet Tompa Mihály: A Phönix regéje с költeménye, amelynek idézett egy versszakából is átsüt, éget a költő felfogása: 31