Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)
A könyv megjelenésének körülményei szerzői és gondolatvilága Vahot Imre ellentmondásosságában is emberi, kiadói, alkotói magatartásán eltörölhetetlen nyomot hagyott a diadalmas és levert szabadságharc nyújtotta élmény. Az ezekből táplálkozó gondolatai űzték, serkentették. Rövidesen testet öltött az ötlet: egy új lap létrehozásával, az abban összefoglalt nézeteinek közrebocsájtásával kívánta nyilvánosságra hozni az elmúlt évek viharos történéseit. Magyar nyelvű irodalmi lap megjelentetésére azonban nem kapott engedélyt. Kommunikálási szándék azonban már vérében zúgott, annak nyomása már nem engedett. A szorító, ösztönző helyzetet így örökítette meg. „Szabadságharcunk nagyszerű eseményei, vérfagyasztó, rémítő jelenetei szörnyeteges álomképek gyanánt vonultak el lelkem előtt, - föllázadt képzeletemben, csakúgy mint az előbbeni évben a valódiságban, Budavár ostromlása alkalmakor láttam égni, lángos oszlopokban borulva elpusztulni virágzásnak indult fővárosunk legszebb épületeit, - s a távolból feltűnt nekem egyik legiparosabb városkánk {kiemelés: H.I.} - Losoncznak az orosz óriási hadsereg által történt felgyújtása, porráégése, végelpusztulása, haliám a feldúlt, kirabolt, s az agyonmarcangolt lakosság elnyomott jajkiáltásait. Nem jött segély - el kellett veszniük. Ámde láttam, ezután az életrevaló kis várost tetszhalottaiból lassanként fölocsúdni, föltámadni, - hamvaiból a mesés phőnix-madárként kikelni és sasszárnyaival újra fölrepülni a csillagok hónába". /16 Mindebből kitűnik számunkra, hogy Vahot gondolatait egyértelműen az alig két éve tragikusan véget ért, de dicső eseményeit megőrzendőnek Ítélt szabadságharc tettei, az akkor történtek felidézése vezették. Továbbiakban is azok sarkallták. A megszületett eszme a Losonci Phönix írásban is elkészült programjában öltött testet. A merész tett kedvező visszhangra talált szerte az országban. Buzgó gyűjtők jelentették az előfizetői létszám állandó gyarapodását. A vállalkozás hasznosságát is jelezte a 2000 előfizető által megelőlegezett darabonkénti 2 forint. Az összegyűlt 4000 forinttal elindult a gondolat a megvalósulás útján. Végülis összesen 6000 példányban jelent meg a könyv. A nélkülözhetetlen anyagiak előteremtésének élményén túl, a felkért szerzők reagálása is fokozta a vállalkozás izgalmát. Vahot ekként élte mindezt át. „Csodálatos, hogy minden magyar költő, kiknek arcképét egész csoportozatban bemutatám, s kik még 25