Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

Szakírók, történeti kutatók, publicisták körében a mindennapok gyakorlatává vált, hogy a tradicionális évszázadokat nem tekintik egy-egy felvetődő probléma történészetileg lezárható végpontjának Közismert, és gyakran olvashatunk „hosszú XIX. századról", vagy éppen megélt századunkat az előzőekből következően minősítik „rövid XX. Századnak." A dilemma megjelenése viszonylag pontosan érzékelhető Nógrád történeti életében is. A múlt szazad közepén indult, és a nógrádi politikai életben is meghatározó reform mozgalom, a társadalmi változás csúcsát jelentő 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eszmeisége elválaszthatatlan volt egymástól. Ez a szoros kapcsolat fent is maradt. Sőt, az idő haladtával a viszony tovább mélyült és gazdagodott. A ma itt élő és a történelemben gondolkodó ember meghatározó magatartása, az, hogy a XIX. századi eszmék mai megvalósításának lehetőségeit a lehetőségek elszalasztásának okát kutatja. Megkísérli a számára, és közössége számára a legelfogadhatóbb választ megfogalmazni az olykor vitatott kérdésekre. A feldúlt világunkban helyet kapó sokféle, olykor „ordas eszmék" közötti eligazodás egyáltalán nem könnyű, de nem is reménytelen. Az elfogadható, megvalósítható célokra figyelő felfogást a helyi történelmi tapasztalat is segítheti. Nógrád szellemiségének ilyen-olyan minősítgetése helyett célszerűbb tehát, ha a tények megismerésére fordítjuk időnket. Talán így több az esélyünk, hogy hiteles képet kapjunk a múlt század és századunk forradalmairól, a ma oly gyakran, és bizony oly hibásan emlegetett polgárosodási folyamatáról. Mert folyamatról kell beszélnünk. A bekövetkezett eseményeknek sem lehetett más az értelme: a társadalmi fejlődés kerekének mozgását helyre kellett - kell - állítani az emberiség fejlődése, az itt élők szempontjából, elfogadható életet biztosító nyomvonalra. Az itt olvasható dolgozatok az összefüggésekre, a megoldatlan állapotokra figyelmeztetnek. Egyben cselekvésre is serkentenek, azért, hogy a hosszú XIX. század eszméinek megvalósulásához közelebb kerülve életünk folyása a történelmi fejlődés trendjének megfelelően alakuljon.