Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

A demokrácia lépcsőin: az önkormányzatok 1991 év elején a megyei politika történetének legizgalmasabb várakozása volt: vajon mikor lesz Nógrád közgyűlésének elnöke? Mert az, hogy lesz az nem volt kétséges: jelentkező jelölt és önjelölt akadt bőven. Épp ezért volt nehéz a döntés. Most csak a hosszadalmas procedúra végeredményét érdemes feljegyeznünk: az 50 fős testület a 13. szavazási fordulóban, az addigi csatározásokban részt nem vett Kori 11 Ferencet (47 éves) választotta elnökéül. Az érdemi munka - úgy tűnt - elindulhat. Az új elnök irányítása alatt a realitások irányában remélt fordulat nem könnyen bontakozott ki. Az azonban kitűnt, hogy az új törekvések széleskörű megismerése helyett az ezeknél látványosabb is a közönség kedélyét borzoló viták uralták az időszakot. A korábbi közigazgatási - politikai gyakorlathoz képest is a ciklus feltűnő jellegzetessége lett: a külföldi, és hangsúlyosan nyugati partnerkapcsolatok keresése, ezáltal az elzártságból való kilépés szándéka vált nyomatékossá. 1991. novemberében kapott először nyilvánosságot az ACCESS BT-vel, területfejlesztési ügyben kialakult kapcsolat. Ezt az eseményt aztán követték a kanadai, finn idegenforgalmat fejlesztők, a svájci és holland rendőrök, a dán iskolafejlesztők, az ismerkedésig oda-vissza eljutó hivatalos személyek elég jelentős cserekapcsolata. .1991. decemberében unikumnak tűnt a Béccsel megkötött szerződéses, üzletinek tűnő eseménysor. A külföldi kapcsolatok ápolásában a kultúra egy szelete is intenzíven bekapcsolódott: Hollókő a világörökség részeként, hozzákapcsolódóan a megyei népművészet Párizsban és Prágában is központi figyelmet kapott, és általában a Nógrád megyei embert, a magyar kultúrát reprezentálta. (1991. július) Viszonylag későn - 1993. április-május - került sor a közvetlen szomszédokkal Közép-Szlovákia vezetőivel való kapcsolat felvételre, amelyet megelőzött a lengyelmagyar tradíciók felelevenítésének gyakorlata. E nagy volumenű kapcsolatrendszerhez képest a belső- megyei feladatok - terítéken maradását az egyáltalán nem lényegtelen ivóvíz program sikeres folytatása, a megyei kórház rekonstrukciójának elindítása, a vállalkozásfejlesztési, a sport és kulturális alapítványok létesítése jelezte. (1993. március, május 28). Az állami élet egész ciklusában a legjelentősebb esemény Antall József rövid salgótarjáni látogatása volt. (Bár a korszakra jellemzően az országgyűlési képviselők 127