Horváth István: Forrongó XX. század Nógrádban. (Múzeumi Értekező11. - Salgótarján, 1999)

érdemes a további elemzésre. Különösképpen a "fura" helyi koalíciók létrejötte tűnik szem elé. A kis településeken, a községekben a független politikai irányultságú indulók győztek minden párt képviselője előtt. A városokban megosztott helyzet jött létre. Szécsényben és Rétságon KDNP-s polgármester kezdhette meg a tevékenységét, erre a helyi politikai irányvonalara alapozhatott. Bátonyterenyén független jelölt nyerte el az első számú vezetést. Pásztón a bizonytalan liberális eszmeiség egyre inkább és határozottan KDNP-s város irányításban konszolidálódott. Balassagyarmaton a liberális és keresztény eszmeiségű politizálás forrta ki magát, amelyben a helyi tradíció ápolása meghatározó motívum volt. Salgótarjánban az átlagostól eltérő helyzetben jött létre egy képlékeny koalíció az SZDSZ, FIDESZ, MDF révén, amely a később - az MSZMP erőteljes képviselői jelenléte okán végülis FIDESZ, SZDSZ és munkáspárti koalícióvá változott. A szocialista és más pártok jelenléte a települési képviselők sorában nem volt hangsúlyos. Az 1990-es év választásokat követően is megmaradó kiegyensúlyozatlan politikai viszonyaira utalt, hogy a megyei közgyűlés hat forduló után sem tudott elnököt választani (dec.28.). Az értelmiségről 1988. szeptemberében a megyei lapban két részes elmélyült tanulmány szintű cikk jelent meg a nógrádi értelmiségről (Bódi Tóth Elemér, 1988. szeptember 2.). A szerző a sokféle lehetséges megközelítés közül e fontos csoport társadalmi-közösségi felelősségének, ilyen irányú elkötelezettségének körülményeit, etikai, magatartásbeli feltételeit vizsgálta. A helyhez kötődő történelmi gyökereinek mélységében

, a megszerzett tudás kapcsolatépítő sokrétűségében, és a mindezekre épülő cselekvőképesség tartalmában fogalmazta meg a legfontosabb, értelmiségre jellemző feltételeket. Tekintettel a megjelenés időpontjára figyelemfelhívó, mozgósító hatást sem indokolatlan feltételeznünk a szerzőtől. A további eseményekben az igaz gondolatok kevéssé formálódtak tetté. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a korábban favorizált műszaki, közgazdasági értelmiség közéleti hangja jelentős mértékben és az idő előrehaladtával egyre inkább elcsendesedett. Tevékenységük elsősorban a személyes gazdasági hátterük új 124