Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Jegyzetek

Förster Kálmán 1. Felvidék. Felföld. Az előbbit a XIX. sz.-tól földrajzi, táji fogalomként használja a köznyelv és a történeti szakirodalom is. Az utóbbit - az Alföld - ellenpólusaként használták a XV. sz.-tól. E tájon élő "kisebb vidékek szűkebb körében" elterjedt névként többek között a cipszerek is meg jelölődtek. /42.

p./ Kosa László - Fülep Antal: A magyar táji-történeti tagolódása. Akadémiai. 1978. 94-98.p. 2. Förster Kálmán: Visszaemlékezéseim életem történetére. St. Múzeum Adattár. 933. 69.sz. 6.p. 3. Németh G. Béla: Az "úri középosztály" történetének egy dokumentuma. In. Flerczeg Ferenc emlékezései. Szépirodalmi. 1985. 24.p. 4. Förster: im. 7.

p. 5. Kosán Domokos: A történelem veszedelmei. Magvető. 1987. 515.p. 6. Förster, im. 7.

p. 7. Szalatnai Rezső: Két hazában egy igazsággal. Magvető. 1982. 488-489.p. 8. U.o. 489-490.p. 9. U.o. 10. U.o. 406-407.p. ILA folyamat, az időhatár az eddigi történeti feldolgozásokban megjelent. Az olvasó számára mind a Nógrád megye története II. kötete St. 1969.. mind a Salgótarján város története St. 1972. tartalmaz, értékes adatokat erre vonatkozóan. Mégis felhívom a figyelmet több. újabban megjelent elsősorban gazdaságtörténeti - tanulmányra, amelyek a NMMF-ben olvashatók. Cím szerint is utalok: Szvircsek Ferenc: Tények, adatok. összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatására NMMF. 1985. с dolgozatára. 12. Losontzi István: Magyarország és kistüköré. Nagykőrös. 1770.. Losonci Phönix /szerk. Vahot Imre/

1. köt. Pest, 1851. 9.p.. dr. Szabó Károly: Balassagyarmat az irodalomban. 1972. 35.p. Vahot Imre: Életképek. 1846. lO.sz. 13. Förster: Visszaemlékezéseim 163.p. 14. Hogyan éltek elődeink? Bp. 1980. szerk. Hanák Péter. 160.p. 158.p. 15. Förster im. 164.

p. 16. U.o. 182.р. 17. Salgótarjáni Almanach, 1925. 43.

p. 18. Szabó Zoltán. Cifra nyomorúság. Cserépfalvi 139.p. 233