Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

seiben központi helyet foglaló "kollektív tulajdon" megteremtése, ellentétes a munkások érdekeivel is. Ugyanis "az embert be akarja préselni egy olyan tervezetbe, amelyben csak parancsolok és engedelmeskedök vannak, de nincsenek szabad egyedek." A munkások és a kormány érdekei a jobb és több munkaalkalom megteremtésében, a munkafeltételek javításában is megegyező - mondotta a miniszterelnök. Bethlen István tagadta mimkásellenességét. Nézete szerint 1921 óta úgy hitte, "hogy a munkásvezetőkkel kezet kézbe téve dolgozhatunk a nemzet előrevitelén". A jó szándékából kevés valósult meg. Véleménye szerint a szociáldemokrata vezetők nem állták szavukat. "Nincs szándékomban a munkásosztály ellen állást foglalni", de "a munkásosztályt fel kell szabadítani a pártpolitikai terror alól", a kormány új jóléti intézmények létesítését, szociálpolitikai intézkedések meghozatalát tervezte, a szakszervezeti intézmények bántatlanul hagyása mellett, ennek első állomását "az aggkori biztosítás" bevezetésében a békéltető bíróságok felállításában látta a miniszterelnök. Mindezeken túl a társadalmi béke megteremtését tartotta fontosnak, a lehető legszélesebb értelemben, "a keresztény felekezetek", de a "keresztény és zsidó" viszony normalizálásában is. A képviselőjelölt támogatására felszólalt Scitovszky Béla is. /32 A Sztranyavszky beszéd - noha visszacsengett belőle több. korábbról már ismert politikai szófordulat, téma - mégis sok tekintetben elütött az előzőekben elmondottaktól. A változást, az jelentette, hogy a fejlődést megérző politikus reagált a kor, és a hely által felvetett, és megoldásra váró néhány problémára. Bizonyos pontjain programbeszéde korszerű elveket is megfogalmazott. Bőréből kibújni azonban nem tudott. Az is kitapintható, hogy új helyzetről, a társadalmi, szociális gondokkal küszködő Salgótarjánról nem volt teljes ismerete, ennek áthidalásában a szónoki fordulatok, a rutin segítette ki. Sztranyavszky Sándor képviselőségének megszerzéséért nagy politikai csata dúlt. A párt irodáját az ipartestület emeleti szobájában rendezték be. Kralovánszky Imre, Szecsey Ernő, Kovács József vezette választási kampányban Sztranyavszky nemcsak Salgótarjánban, hanem Zagyvarónán, Mátraszelén. Homokterenyén, Mátranovákon, Kazáron, Kisterenyén, Zagyvapálfalván is nagygyűléseket tartott. /33 A salgótarjáni Vadász Szállóban november 28-án személyenként 25.000 koronáért nagyszabású pártvacsorát is rendeztek az államtitkár választási sikere érdekében. /34 A baloldali politikai erő széthúzása miatt nem tudott a siker közelébe sem kerülni. Sem a szociáldemokrata Baticz Gyula, aki a magyarországi építő169