Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

beligazgatás rendetlenebb, az emberek rendetlenebbek. Adósság tétel nem mindig, sőt ritkábban következménye a valódi szűkölködésnek, mint a rendetlen életmódnak, de ellenben az adósságok felhalmoztatása szükségképpen következteti a vagyontalanságot, s szükséget. így az adóbeii hátramaradás nem ritkábban következése, mint oka, egyes emberek, s egyész községek elszegényedésének." /12 A viszonylag hosszabb idézet arra ad lehetőséget, hogy megismerje az előadó látásmódját, az összefüggések keresésére tett törekvéseit. A szélesebb kitekintési készsége, a közösségben, a társadalomban való gondolkodni tudása, erkölcsössége már előrevetítheti azt is, hogy a kritikus helyzet felszámolására előadott javaslata is ilyen jellegű lesz. A következőket mondta: "... van más mód segíteni, s terheit enyhíteni, biztosabb sikeresebb, de mely részünkről több alkalmatlanságot, több fáradságot, több munkát kíván. Ez az adó igazságos felosztása. A közterhek viselését a felosztás aránytalansága teszi legsúlyosabbá: ha könnyebbíteni akarunk a köznép sorsán ezen felosztás arányosabb eszközlésére kell összesített minden szorgalmunkkal törekednünk."/13/Kiemelés - H.I./ A nemesi birtok, nemesi előjogok tartós jelenléte elleni orvoslás még e rövid összefoglalásban is pontos. A javallat nemcsak a megyei "társadalom gyógyászati" tapasztalatokra épült, hanem figyelembe vette az országban érvényesülő politikai erővonalak alakulását. Az előrehaladáshoz szükséges lépésekre ennek ismeretében tette meg javaslatát. Az úrbéri viszonyok rendezése Az adózásban is megnyilvánuló közteherviselés gondolatának elfogadása, az úrbéri kötöttségektől való megszabadítás - ami természetszerűen függött össze az előbbivel - igen lassan haladt a megvalósulás felé. A lassú előrehaladás volt a jellemző Nógrádban is. Már csak emiatt is természetesnek kell tartanunk, hogy e feladat szerepelt azon megyei közgyűlésen is, amelyen az általunk elemzett alispáni előterjesztés elhangzott. Az úrbéri viszonyok jellemzéséhez a következő alapállásból közeledett az előterjesztő. A polgári törvénykezés mindenki számára biztosította a teljes egyenlőséget. A kifejezésével élve: " ...feltennünk nem lehet, feltennünk nem szabad, hogy e módok elkülönözése /vagyis a polgári törvény és a helyhatósági bíráskodás különbsége - H.I./ az igazságszolgáltatás sikerére nézve kü94