Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)
Sréter János (1806–1842)
kúriája. A patak vize csak állatoknak alkalmas. Az erdő középnövésben lévő, ritkás kemény fából áll. A rétek iszaposak. Az utak esős időben a puha, sáros talaj miatt rosszak. /12 Rétság: "Határja nem olly termékeny... szántó földje nagy szorgalmat s javítást kíván". /13 Az itt felsorolt birtokok képezték a Sréter család életének vagyoni alapját. A közbeeső puszták jellege alapjában nem módosíthat ezen a termelési szempontból könnyűnek nem nevezhető művelési területen. Az úrbéri összeírásban tényszerűen is tükröződtek ezek a lehetőségek. Szandán Sréter Pál. Sréter István, Sréter Mihály és Sréter János birtokán 10 jobbágytelket írtak össze. Ez összesen 159 hold szántóföldnek, 64 embervágó rétnek /6.400 hold/ felelt meg. Az örökös jobbágyok 416 marhás és 832 kézi robottal tartoztak uruknak. Szandán a jobbágytelek nagyságát 26 hold szántó és 6 hold kaszáló rét alkotta. Az uradalom másik központjában, Surányban 11 jobbágytelket tartalmazott az úrbériális összeírás. Ebbe 241 1/8-os szántóföld 60 embervágó rét /6.000 hold/ tartozott. A jobbágy robotok között 587 marhás, 1222 kézi robot igényű volt. A termőterület kihasználásának mértékét jelzi az is, hogy az alkalmazott művelési ág a legteljesebben megfelelt a lehetőségeknek. A birtokon nagy hangsúlyt kapott a juhtenyésztés. Fényes Elek leírása is nagy jelentőséget tulajdonít ennek, és mi is hasonlóan érzékeltük azon végrendelet alapján, amelyet Sréter Mihály özvegye írt, és amelyben hátramaradt javainak sorsáról intézkedett. Ez alapján osztódott fel a váraljai juhnyáj három részre. Figyelemre érdemes, hogy a dokumentum a sertésállomány osztatlanságáról rendelkezett. A birtok lehetőségei alapján joggal feltételezhetjük, hogy a Sréter birtokon nagy jelentőségű volt a makkoltatáson alapuló sertéstartás. E végrendeletből tudtuk meg azt is, hogy a szandai várhegy déli lejtőin bortermeléssel is foglalkoztak. A szemes termények közül a rozs, az árpa, mint jelentősebb gabonafajta előfordulásáról tudunk. Egyéb termékeik közül a jobbágy birtokon űzött dohány termelésről kell megemlékeznünk. A már idézett Fényes Elek leírás külön is szól a "... a nagy levelű, jó illatú" becskei dohányról. /14 A hagyományosnak nevezhető gazdálkodás mellett a Sréterek - ez egyben a családi tradíciók továbbélését igazolja - szívesen foglalkoztak pénzügyi ügyletekkel, kölcsönök nyújtásával. A hitelező mulasztása esetén könyörtelenül megindították a pert. Ezt bizonyítja a Sréter László által indított per, a tőle kölcsönző Adonyi Mihály ellen. /15 A gazdasági tennivalókban meg76