Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sréter János (1806–1842)

kúriája. A patak vize csak állatoknak alkalmas. Az erdő középnövésben lévő, ritkás kemény fából áll. A rétek iszaposak. Az utak esős időben a puha, sáros talaj miatt rosszak. /12 Rétság: "Határja nem olly termékeny... szántó földje nagy szorgalmat s javítást kíván". /13 Az itt felsorolt birtokok képezték a Sréter család életének vagyoni alapját. A közbeeső puszták jellege alapjában nem módosíthat ezen a termelési szempontból könnyűnek nem nevezhető művelési területen. Az úrbéri össze­írásban tényszerűen is tükröződtek ezek a lehetőségek. Szandán Sréter Pál. Sréter István, Sréter Mihály és Sréter János birtokán 10 jobbágytelket írtak össze. Ez összesen 159 hold szántóföldnek, 64 embervágó rétnek /6.400 hold/ felelt meg. Az örökös jobbágyok 416 marhás és 832 kézi robottal tar­toztak uruknak. Szandán a jobbágytelek nagyságát 26 hold szántó és 6 hold kaszáló rét alkotta. Az uradalom másik központjában, Surányban 11 jobbágy­telket tartalmazott az úrbériális összeírás. Ebbe 241 1/8-os szántóföld 60 embervágó rét /6.000 hold/ tartozott. A jobbágy robotok között 587 marhás, 1222 kézi robot igényű volt. A termőterület kihasználásának mértékét jelzi az is, hogy az alkalmazott művelési ág a legteljesebben megfelelt a lehetőségeknek. A birtokon nagy hangsúlyt kapott a juhtenyésztés. Fényes Elek leírása is nagy jelentőséget tulajdonít ennek, és mi is hasonlóan érzékeltük azon végrendelet alapján, amelyet Sréter Mihály özvegye írt, és amelyben hátramaradt javainak sorsá­ról intézkedett. Ez alapján osztódott fel a váraljai juhnyáj három részre. Fi­gyelemre érdemes, hogy a dokumentum a sertésállomány osztatlanságáról rendelkezett. A birtok lehetőségei alapján joggal feltételezhetjük, hogy a Sréter birtokon nagy jelentőségű volt a makkoltatáson alapuló sertéstartás. E végrendeletből tudtuk meg azt is, hogy a szandai várhegy déli lejtőin bor­termeléssel is foglalkoztak. A szemes termények közül a rozs, az árpa, mint jelentősebb gabonafajta előfordulásáról tudunk. Egyéb termékeik közül a jobbágy birtokon űzött dohány termelésről kell megemlékeznünk. A már idézett Fényes Elek leírás külön is szól a "... a nagy levelű, jó illatú" becskei dohányról. /14 A hagyományosnak nevezhető gazdálkodás mellett a Sréterek - ez egyben a családi tradíciók továbbélését igazolja - szívesen foglalkoztak pénzügyi ügyletekkel, kölcsönök nyújtásával. A hitelező mulasztása esetén könyörte­lenül megindították a pert. Ezt bizonyítja a Sréter László által indított per, a tőle kölcsönző Adonyi Mihály ellen. /15 A gazdasági tennivalókban meg­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom