Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)
Ócsai Balogh Péter (1748–1818)
1794 közepétől a szervezkedő magyar nemesek - a magyar jakobinusok elfogása hozta izgalomba a magyar politikai közvéleményt. Szeptember elején Pest megye tiltakozott az elfogatásiak miatt. A kancellária teljes ülésében Balogh Péter referálta az ügyet. Úgy próbált az ügyben közbenjárni nem biztos, hogy helyesen tette - hogy "a megyei felirat hangját erősen letompította, általában igyekezett az egész ügyet minél jelentéktelenebbnek feltüntetni." Törekvése nem hozott eredményt, mert október 3-án az uralkodó Sándor Lipót nádor javaslatára rendreutasította Pest megyét. Martinovics vallomását követően helyzete tovább bizonytalanodott. Az 1794. szeptember 21-i iratában az általa ismert magyar demokratákat felsorolta, köztük volt Balogh Péter is. Október 20-án a király rendelete megérkezett a királyi táblához, amelyben döntött a felségárulási per megindításáról. A korábban keletkezett, Martinovics által írt titkos jelentésekben is olvashattuk nevét. Gotthardi Ferenc rendőrfőnöknek 1792. április 21-én keltezett iratban közölt névsor szerint: gróf Zichy, gróf Haller József, gróf Török Lajos, báró Prónay Gábor, Balogh Péter, Illésházy István gróf, Pászthory Sándor fiumei kormányzó alkotta kör a vezető magyar szabadkőművesek vezérkarát jelentette. A névsor már a korábbi időszakból - 1790-ből és az azt megelőző évekből - számunkra ismert. 1793 márciusában Martinovics jelentése arról tudósított, hogy "Magyarországon nyolc megye megállapodott, hogy elszakítják az országot az ausztriai háztól, és demokratikus köztársasággá alakítják". A szervezkedök között ismételten szerepeltette Balogh Péter nevét is. Az 1794. augusztus 13-án - elfogatását követően - tett vallomásában Martinovics úgy vélekedett, hogy mozgalmának kiszélesítésekor számított a "patriótának ismert magasabb rangú személyek közreműködésére is". Ismerete szerint ilyenek voltak "Forgách Miklós gróf, Orczy László báró, Illésházy István gróf, Festetich György gróf, Török Lajos gróf, Balogh Péter, Podmaniczky József báró, Spissich János zalai alispán". A katonák közül mások mellett Fekete János gróf tábornok. A sok tekintetben az előbbi névsorral megegyező, de a korábbiakban szabadkőműves páholyokból is ismert személyiség köre az udvarban teljes nyilvánosságot kapott. Spissich alispán ellen 1796. augusztus 16. után vizsgálat is indult, mert Sigray gróf vallomása szerint: "Spissich Zala megyei alispán, a zalai páholy nagymestere egy reformterven dolgozott." Az alispáni iratanyag átvizsgálása soránt találtak egy Balogh Pétertől származó levelet is, amelyből, a szabadkőművesek egymásközötti kapcsolata tűnt ki. Balogh a vele kapcsolatban álló Podmaniczky bárót, Vay Józsefet említette e magánlevélben, mint akik a 52
