Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

thyány gróf alkotta a mozgalom vezérkarát. Közülük a három fiatal protestánst, Vayt, Baloghot és Podmaniczkyt tartották az igazi szervezőknek. Lipót király jellemzése szerint "a többiek előtt állottak ők tehetség és energia dolgában". II. József is Baloghra gyanakodott, és valójában ezért fosztotta meg a hétszemélyes tábla bírói állásától, noha bizonyíték nem volt rá. Az a gyanú is felvetődött, hogy a vezetőket a poroszok pénzelik. /22 1789 végén megindult nemesi mozgolódásnak újabb lökést adott, hogy 1790. február 21-én visszahozták nagy pompával, fegyveres bandériumok közreműködésével Budára a magyar koronát. Divattá lett "a magyar, vagy annak tekintett nemesi viselet és zene". Az ország az újraéledt Rákóczi nótától volt hangos. A korona útja soha nem látott fényes diadalmenet volt, amelyben a vármegyék egységesen vettek részt. Gyakoriak voltak az "éljen a magyar szabadság" felkiáltások jegyében megszervezett ünnepségek. Az ellenválasz sem maradt el. II. József uralkodásának befejező szakaszában terjedtek el, "a megvett tollakból" eredő, a magyar rendi, egyúttal nemzeti kívánságokat is szidalmazó röpiratok. Néhány év múltán - II. Lipót idején - ez tovább bővült. Mednyánszky János helytartósági tanácsos, gróf Balassa Ferenc horvát bán, báró Izdenczy József, a bécsi államtanács első magyar tagja, Hoffmann Lipót pesti egyetemi tanár, Gabelhofer egyetemi könyvtárigazgató törekvései nyomán terjedt el a tudatlan, a kártyázó, a dologkerülő nemes képe. "Ezekben a rajzokban a mosdatlan, fésületlen, pipás magyar úr Verbőczi Hármaskönyvéből él, ennek privilégiumaira támaszkodva terpeszkedik a vármegyékben, amelyek nem egyebek, mint jobbágyelnyomó szervezetek". /23 A nemzeti nekibuzdulást még csak növelte a hír: II. József 1790. február 20-án meghalt, utóda II. Lipót 1790. júniusára összehívta az országgyűlést. A vármegyék egymás után tartották meg az országgyűlési követválasztó, az utasításokat kidolgozó és elfogadó gyűléseiket. Pest megye legkorábban, Bihar legkésőbben. Nógrádban 1790. március 5-én volt a közgyűlés. A küldött nemesek többsége Ócsai Balogh Pétert követte, az ő megválasztása nem is volt kétséges. Mellette Muslay Antal alispán képviselte a megyét. Nógrád a megyegyűlést követően a helytartótanácshoz megírt levelében örömmel nyugtázta, hogy az új uralkodó elismeri "a sarkalatos constitutiókat, és a megyék régi hatóságát visszállítja". Továbbra sem ért azonban egyet azzal, hogy Mária Terézia törvénytelen újításai megmaradnak, a koronázást elhalasztják, gabonát és újoncot pedig mindjárt kívánnak." /24 43