Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

szakaszát. 1790-ben a magyar társadalmi és politikai életben nagy változások kezdődtek el. Február 20-án meghalt II. József, őt II. Lipót követte a királyi trónon, aki március 29-én bejelentette, hogy Budára június 6-ra összehívja a magyar országgyűlést. A magyar politikai élet felgyorsult, nemzeti vonásai felerősödtek. Ebben a felfokozott politikai hangulatban, 1790. márciusában készítette el Balogh Péter a nemesi mozgalom országgyűlési programjává vált alkotmánytervezetét. Ez volt "az a politikai és társadalmi program, mellyel a vármegyék a diétára mennek... nemcsak felvilágosodási, de már francia forradalmi ideákat is tartalmaz, különös keverékben a rendi és nemzeti tartalommal, amikből együttvéve alakul ki a nemzeti politikának új formája. Az evangélikus Ócsai Balogh Péter szeptemvir volt, az aki ez elveket először írta össze azon célból, hogy szabadkőműves testvérei a páholyok által elterjesszék, és vármegyéknek országgyűlési utasításaiba felvétessék, ami annyira sikerült is, hogy a Baloghtól kifejtett követelések képezik az 1790-91 -i országgyűlés tárgyalásainak igazi gerincét." Az országgyűlési előkészítő munkálatokban játszott szerepe is közrejátszott, hogy Muslay Antallal együtt Nógrád követévé választották Balogh Pétert. 1790. június 16-án szólalt fel először az országgyűlésben a magyar nyelvű országgyűlési napló vezetés ügyében. Kazinczy így jellemezte Baloghot: "Eléggé szálas termetű, barna képű és hajú, beretvált bajusszal. Szerencsés beszélő és a hol nem rettegett, vagy nem óhajtott, mindig a jó létért. Híve a jónak." Az egyre népszerűbbé váló politikust II. Lipót Torontál megye főispánjává nevezte ki. Hivatalába 1791. november 8-án iktatta be mentora, báró Prónay László Nagybecskereken, a vármegye székhelyén. Beszédében dicsérte Balogh személyes tulajdonságait, de hangsúlyosan szólt az 1790-179l.-i országgyűlésen vállalt feladatáról. Ebben azt mutatta be, hogy Balogh arra törekedett, hogy "mi módon lehet az uralkodónak felségét, a haza boldogságával egyesíteni." Válaszában Balogh Péter megerősítette, hogy felfogásában "a király és a haza egy azon morális test." a hazát csak "tökéletesen" szabad szeretni, amelyben fő mozgatóerő "a virtus". Ennek megtalálása és gyakorlása segíti "hogy a fejedelmet a hazával, az ő hasznát a közhaszonnal összeegyeztesse." Figyelemre méltó a Balogh-beszéd ama passzusa is, amelyben hivatalnoktársait ekként inti: "szükség vigyázni, hogy a szegény adófizető nép, ez a hiv dajkája minden rendeknek, szülőanyja minden boldogságnak, senki által az 35