Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

Balogh Péter neveltetése A jómódú édesapa az első szülött fiúhoz méltó életpályát szánt gyermekének: Péternek, és az őt követő Johannának is. A család az evangélikus vallás szellemének megfelelően a szeretetre, az emberek iránti jóságra, a tudás megszerzésére építette fel mindennapjait, ünnepeit. A harmonikus családi élet azonban rövidnek bizonyult. A gondoskodó apa, Balogh József 1753. március 22-én meghalt, így az ötéves fiú, Péter árván maradt. Gyámul a rokonsághoz tartozó kalondai Battik György neveztetett ki, aki a "leggondosabban nevelte". Tíz éves korában - 1758-ban - került első iskolájába Osgyánba, az akkor ott fennállott evangélikus algimnáziumba. "Ott sajátította el a magyar nyelvet, melyen később oly jeles szónokká képezte ki magát." 1762-ben a losonci református líceumba került, ahol kiváló tanára volt: Kármán András. Kármán József írónak , a Fanni hagyományai írójának nagyatyja,"ki a magyar nyelv és irodalom szeretetét csepegtette szívébe." 1763-ban már Pozsonyban tanult, az úgynevezett rethorikát végezte, s a Jeszenák féle convictusban kapott élelmet. Nem az anyagiak kényszerítették ide. A gyám, "a derék Battik" úgy gondolkodott, hogy vallásos neveltetése, a rendhez szoktatás követelménye tette szükségessé az intézeti életet. A konviktusban fegyelmezett életrend uralkodott. Az intézet lakói minden nap reggel öt és este tíz órakor imával kezdték és fejezték be a napot. Minden tanulónak naplót kellett vezetni, amelyben tetteit kellett leírnia. A naplót a liceum igazgatójának rendszeresen be kellett mutatni. Az idősebb, felsőbb osztályos tanulók, a kisebbeket oktatták, "velők correpetáltak". Az iskolai tanulmányaikról kötelesek voltak hetente az igazgatónak beszámolni. Az iskolai tanulmányait nagy kedvvel végezte Balogh Péter, és kitűnt tanulótársai közül. Tanárai közül szeretettel emlékezett Benczúr Józsefre, aki a történelmet, és Sztrecskó János Györgyre, aki a retorikát tanította. Őket később felnőttként is meglátogatta. Sztrecskó "azt a szokást hozta be iskolájába, hogy a latin classikusok péld. Cicero beszédeit nemcsak könyv nélkül megtaníttatta tanítványaival, hanem az egyes fejezeteket a cathedráról velük elszavaltatta. A tanítványok közt ebben leginkább kitűnt Balogh, s lehet mondani, hogy azt, hogy később oly ékes szónokká képezte ki magát, leginkább Sztrecskónak köszönheti." /14 1764-ben - a német nyelv megtanulása végett - Késmárkra ment, és itt három évet töltött el. Itt végezte el az úgynevezett bölcsészeti tanfolyamot. 32