Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)
Jegyzetek
Haláláról és temetéséről: "Matricia Mortuorum Exte. Aug. Conf. Szirák 1818. sorszám: 19 Dies et mensis mortis: 16-ra ockober Patria Mortuli: Bágyon Nomen, cognomen conditio Mortui: Excellentisszimus ас illusziousztus Petrus Balogh de Ócsa Mortus: applexia tactus otas: 71 év Jegyzet: Ócsai Balogh Péter, valamint szülei és neje hamvai br.Radvánszky Róbert intézkedésére, egyetemes isk. és egyh. Felügyelő intézkedésére 1927. aug. 22-26-án exhumáltattak, ideiglenesen a sziráki evang. templomban őriztettek, és 1928. évi május 20-án egyetemes ev. egyház által épített s a kisbágyoni temetőben lévő kriptában újra eltemettettek. Hála és kegyelet őrizze dicsőséges nevét. Révész Alfréd temető ev. lelkész" Evangelisch - Lutherische Kirchengemide 1796-1828. 12. Band. Mikrofilm NML. számozatlan doboz. Haan Lajos: im. 144. p. Borovszky S.: im. 263.p.. 588-589.р. Abafi L.: im. 120. p. Mágocsi-Dietz Sándor: im. 7. p. Az 1928-as síremlék avató beszédet a szerző tartotta Kisbágyonban. A kisbágyoni temetőben megtalálható síremlék szövege a következő: "Itt nyugszik Ócsai Balogh Péter valóságos belső titkos tanácsos, a magyarhoni evangélikus egyház egyetemes felügyelője, a hétszemélyes tábla bírája. Zólyom és Torontál vármegyék főispánja, Nógrád vármegye alispánja, az 1790-1791-iki országgyűlés követe, és azon protestantizmus jogainak ékesszavú védelmezője. x 1748. augusztus 25. + 1818. október 16. Az igaznak emlékezete áldott legyen. Ugyan e sírban alusszák álmukat Ócsai Balogh Péter közvetlen hozzátartozói. Emelte közadakozásból a magyarhoni evangélikus egyetemes egyház. 1928". A szószerinti szöveget a helyszínen 1995. június 15-én jegyeztem le. /a szerző/ 18. A nógrádi viszonyok általános jellemzésének forrásai. Nógrád megye töténete I. írta: Belitzky János. Salgótarján. 1973. 213-281.p. Borovszky S. im. 485.p. 487.p. 494.p. 497.p. H. Balázs Éva: Berzeviczv Gergely a reformpolitikus. Bp. 1967. 7-12.p. 322.p. Makkai László: Nógrád megye története 1848-ig. 217
