Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Bell Miklós (1872–1938)

szükség van" írták a Bell-párt újságírói. /50 A párt. mint politikai erő rövid életű tevékenységet folytatott. Az eddig előkerült dokumentumokból csak felszíni jelzésszerüséggel regisztrálhatjuk salgótarjáni hatását. Kisugárzása azonban nyilvánvalóan volt. Bár a pártalapító Bell Miklós elsősorban országos érdeklődésű politikus volt, aki az itteni bázist - a munkanélküliséggel, a gazdasági válsággal küszködő város lakóit - kívánta céljai érdekében megszervezni, mozgósítani. Voltak is segítői a városban: "A haza javára szánt gazdasági reformtervét, amelynek keresztülvitelében Balhauser lelkesen támogatta, amelyért egész lényének odaadásával haláláig közdött, nem valósíthatta meg".. Pedig az ő eszméje, tervei közel jártak már a világgazdaság mai átalakulásához, amennyiben Itália és Germania is a plutokratikus aranyvalutát nélkülözve és mellőzve, a munka valutáját tolta előtérbe. Bélinek sem kellett az aranyra bazirozott rendszer, ő az agrárországoknak megfelelőbb ingatlan valutájának megvalósításán fáradozott. Az országos megmérettetés nem történt meg. A párt közlönyében olvastuk: "az időszaki választásokon azért nem állítottunk jelölteket, mert nincs értelme, pártunkat, amely amúgy is szegény kimeríteni". /51 Az országos választások teljes kudarcot jelentettek a párt számára. 209