Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Bell Miklós (1872–1938)

Tekintsük át miért került ennyire a kormánypárti támadások tüzébe a Bellreformterv? 1. "Bell Miklós elkövette azt a súlyos mulasztást, hogy kusza és át nem gondolt tervét nem bocsájtotta előzőleg gazdasági szakemberek és hozzáértők tárgyilagos és szakszerű bírálata alá, hanem mindjárt kiment tervével a nép közé." 2. "Hazárd, nyaktörő kísérletezésbe fog." 3. "Teljesen felforgatja mindazt, ami eddig volt, meg akar dönteni kipróbált, bevált intézményeket, szakít a mai gazdasági, pénzügyi renddel, - kockára teszi az ország minden gazdasági értékét, pénzét, hitelét. 4."A kritikusokkal szemben Bell Miklós egyszerűen "tudományos igazságokra" hivatkozik, holott tervének semmi köze a tudományhoz. 5. Bell fantaszta, népboldogító, önimádó, rögeszmés. /28 Bell Miklós a támadásokra egy újabb füzetben, és újságcikkben is válaválaszolt: Válaszait a következők szerint csoportosítom: 1. "Nem értenek a mai bankokratikus pénzügyi és gazdasági nagyhangú tényezők az én gazdasági reformtervemhez." 2. "Reformtervemet csak olyan egyén értheti meg, aki pártatlan" 3. "Nem lehet gazdasági reformtervemet egy goromba rádiókritikával elintézni" 4. "Vegye tudomásul mindenki, hogy gazdasági reformtervemet még ezer ördög sem tudja elgáncsolni, annak életbe kell lépnie, mert különben elpusztulna a nemzet". /29 A Bell-párt Salgótarjánban A harmincas évek elején: 1931-ben egy új mozgalom, a Bell Miklós féle Gazdasági Reformmozgalom, 1932-ben a mozgalom párttá szerveződött variánsa, az országos szerveződésű Gazdasági Reformpárt kezdte meg tevékenységét Salgótarjánban. A városi polgármesteri hivatal némileg értetlenül állt a számára szokatlan helyzet előtt. A főjegyzői irat azt rögzítette 1932. augusztus 25-én: "Tudomásomra jutott, hogy a párt megkezdte működését. Felkéri, hogy az alapszabályok, az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének, a tagok névsorának 20J