Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Förster Kálmán (1885–1971)

Nem jobb a helyzet az értelmiség életében sem. Az elkülönültség, a gyanakvás e fontos társadalmi csoport velejáró tulajdonsága lett hosszú ideig. /24 Förster felismerései közül a legfontosabb volt az amikor az értelmiség kohéziós szerepére ráérzett. Rádöbbent arra, hogy e réteg élete mintául szolgált más csoportok számára is. Másrészt pedig azt is belátta, hogy e téren hosszabb távra kell építkeznie: a saját értelmiség kialakításának útja azonnal elkezdendő és folyamatosan gondozandó a tennivalók sorában. Ezzel párhuzamosan a "kész", az alkotni kész értelmiség városi jelenléte a napi helyzetet is normalizálhatja. A felismerést tett követte. A hosszabb távra szóló feladatok elvégzését szolgálta a Förster Alapítvány létesítése. "Salgótarján r.t. város képviselőtestülete, 1924. március 20-án tartott képviselőtestületi gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy a város első polgármesterének, Dr. Förster Kálmánnak a város fejlesztése, de különösen a város jövedelmeinek fokozása körül kifejtett eredményes munkásságának elismeréséül, és minden időre való megörökítéséül az alábbi pontokban részletezett jótékonysági alapítványt teszi: 1. címe: dr. Förster Kálmán, szegény segélyező alapítvány, 2. összege: ötvenmillió korona /Később 4.000 pengő/. Forrása a vállalatok forgalmi adója: 3. a salgótarjáni szegénysorsúak között osztandó ki. 4. Az alapítvány nem osztható fel. 5. A segélyezendőket a polgármester jelöli ki. 6. Döntése utólag bemutatandó a képviselőtestületnek. 7. A polgármester minden évben beszámol a felhasználásáról a testületnek. 8. A képviselőtestület erkölcsileg is felelős az Alapítvány elosztásának tisztaságáért." Az alapítvány kiosztásának ideje legkésőbb minden év szeptember 15-e volt. A polgármester elsősorban felsőfokú tanulmányokat folytató, szegénysorsú diákok taníttatására szánta az összeget. A különböző törvényességi eljárások elvégzése után első ízben 1927-ben került sor a díj átadására. Ezt követően 1937-ig van az Alapítvány működéséről tudomásunk. Az Alapítvány segítségével végezte el a zeneművészeti főiskola zongora szakát Nagy Árpád árva és világtalan fiú. /Sajnos tanulmányai befejeztével nem maradt Salgótarjánban./ De - hogy néhány nevet kiemeljünk a sorból - részesült az Alapítványból: ifj. Fancsik József IIl-os gimnazista tanuló, Lidik József polgári iskolai árva tanuló, Kiss István II. évf. tanítóképzős is. Mellettük több gyermekes, rokkant, városi lakosok is kaptak különböző nagyságrendű összegeket az Alapítványból. /25 Az alkotó értelmiség művész csoportjának erősödését segítette. Fayl Frigyes személyes barátságán túl Dornyay Béla történész, tanár, Bóna Kovács Károly szobrászművész életútját is egyengette. Nagy segítségére volt a kulturális munkában helyettese, Horváth László - Aradról ide menekült - kultu184