Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Förster Kálmán (1885–1971)

körül, ... vándorévei során eljutott Szepesolasziba. Mézeskalácsmester volt. Olasziban megnősült, és így alapítója volt a Förster család magyarországi ágának." /2 A dédapa, a nagyapa szintén folytatta a kézművesmesterséget, de már kékfestőként. A gyáripar megjelenése után leszármazottai elhagyták e pályát, és a szellemi tevékenység felé fordultak. A szepességi az ún. Zippser /cippser/ városok légköre és a magyar kultúra olyannyira összefonódott, hogy néhány évtized múltán az ilyen népességű lakosság, a magyar kultúra tartó oszlopává lett. "A zippser városokbeli ját­szott nagy szerepet a magyar szellemi életben, kivált a XIX. század közepén. Már betelepedése óta kapocs és közvetítő volt ez a csoport a magyar és a német nyelvű kultúra között. Szinte mindig barátja a magyarság ügyének, ezidőben pedig a polgári értelmiség egyik legfőbb kibocsátó fészke, amely eredeti lakóhelyétől elkerülvén nemcsak maga magyarosodott... de szorgal­mazta, együtt szorgalmazta a magyarosodást és a polgárosodást." /3 Az anyai ág sem szűkölködött a nevezetes személyiségben. Édesanyja Kosáry Kornélia volt. "Anyai nagyatyám Kosáry János, egy jóhírű leányne­velő intézet megalapítója és vezetője. ...Kosáry János nagyapja volt Buttykai Ákosné, Kosáry Emmi, ...valamint Kosáryné Réz Lolla írónő férjének is." A Kosáry család egyik őse - a Förster által ismert családi történet szerint - Ola­szországból származott a Szepességbe. /4 "Értelmiségi család, ...hosszú nem­zedékekre visszamenőleg. Feltűnően sok bányamérnök felmenővel, de van­nak orvosok, gyógyszerészek, evangélikus lelkészek, nem egy pedagógus, tanár és zeneművész, író is" - írta a korunkban élő a családból származó történész. /5 A családi kapcsolatok csodálatos találkozása és összefonódása mellett már csak természetes, hogy a Försterek "ízig vérig magyarokká" lettek. /6 Az új körülményekhez, az új hazához alkalmazkodás minősége egyúttal a tradíci­ókhoz való igaz ragaszkodás érzését is rögzítette a család tagjaiban. A haza­fias érzés és gondolatvilág a mindennapokban a természet szeretetében is testet öltött. Förster életsorsok alakulását mindentől és mindenkitől elválasztó módon jellemezte a természethez való vonzalom, értő kapcsolat. A család valamennyi tagja: felnőttek és gyerekek megszokták a füvek illatát, a fák zúgását, az erdei állatok közelségét. Tudtak örülni mindannak, amit termé­szetnek nevezünk. A turizmus, a hegymászás, a vadászat a férfi és nő család­tagok tulajdonsága volt. A kisgyermekkortól magukba szívott viszony, felnőttkorukban magatartássá vált. 17 S

Next

/
Oldalképek
Tartalom