Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Förster Kálmán (1885–1971)

körül, ... vándorévei során eljutott Szepesolasziba. Mézeskalácsmester volt. Olasziban megnősült, és így alapítója volt a Förster család magyarországi ágának." /2 A dédapa, a nagyapa szintén folytatta a kézművesmesterséget, de már kékfestőként. A gyáripar megjelenése után leszármazottai elhagyták e pályát, és a szellemi tevékenység felé fordultak. A szepességi az ún. Zippser /cippser/ városok légköre és a magyar kultúra olyannyira összefonódott, hogy néhány évtized múltán az ilyen népességű lakosság, a magyar kultúra tartó oszlopává lett. "A zippser városokbeli játszott nagy szerepet a magyar szellemi életben, kivált a XIX. század közepén. Már betelepedése óta kapocs és közvetítő volt ez a csoport a magyar és a német nyelvű kultúra között. Szinte mindig barátja a magyarság ügyének, ezidőben pedig a polgári értelmiség egyik legfőbb kibocsátó fészke, amely eredeti lakóhelyétől elkerülvén nemcsak maga magyarosodott... de szorgalmazta, együtt szorgalmazta a magyarosodást és a polgárosodást." /3 Az anyai ág sem szűkölködött a nevezetes személyiségben. Édesanyja Kosáry Kornélia volt. "Anyai nagyatyám Kosáry János, egy jóhírű leánynevelő intézet megalapítója és vezetője. ...Kosáry János nagyapja volt Buttykai Ákosné, Kosáry Emmi, ...valamint Kosáryné Réz Lolla írónő férjének is." A Kosáry család egyik őse - a Förster által ismert családi történet szerint - Olaszországból származott a Szepességbe. /4 "Értelmiségi család, ...hosszú nemzedékekre visszamenőleg. Feltűnően sok bányamérnök felmenővel, de vannak orvosok, gyógyszerészek, evangélikus lelkészek, nem egy pedagógus, tanár és zeneművész, író is" - írta a korunkban élő a családból származó történész. /5 A családi kapcsolatok csodálatos találkozása és összefonódása mellett már csak természetes, hogy a Försterek "ízig vérig magyarokká" lettek. /6 Az új körülményekhez, az új hazához alkalmazkodás minősége egyúttal a tradíciókhoz való igaz ragaszkodás érzését is rögzítette a család tagjaiban. A hazafias érzés és gondolatvilág a mindennapokban a természet szeretetében is testet öltött. Förster életsorsok alakulását mindentől és mindenkitől elválasztó módon jellemezte a természethez való vonzalom, értő kapcsolat. A család valamennyi tagja: felnőttek és gyerekek megszokták a füvek illatát, a fák zúgását, az erdei állatok közelségét. Tudtak örülni mindannak, amit természetnek nevezünk. A turizmus, a hegymászás, a vadászat a férfi és nő családtagok tulajdonsága volt. A kisgyermekkortól magukba szívott viszony, felnőttkorukban magatartássá vált. 17

S