Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

Sztranyavszky Sándor. Beszédében továbbá kifejtette véleményét a választójogi vitákat felidézve. Meggyőződése szerint a törvény kiterjesztése elsősorban "a kialakult müveit iparos osztálynak" irányában indokolt. De annak olyannak kell lenni, amely biztosítja "hogy a nemzetközi irányzatoknak, Isten és hazát nem ismerő követői kihulljanak a rostán". Határozottan és hallgatósága megtartására is jelentette ki, hogy "ma általános és titkos választójogról még beszélni sem lehet", bármely "kedvesen is hangzik a tömegek fülében". Ennek okát elsősorban "hazánk nemzetiségi viszonyaiban" látta, a jövőben sem tehetünk mást, minthogy a "magyar faj túlsúlyának gondos biztosítása mellett" a nemzetiségi kérdést "okosan kezeljük", "a népnevelést lelkiismeretesen fejlesztjük", és ekkor kialakulhat a választójog feltétele. Ez pedig nem más, mint: a magyarul írni és olvasni tudás, a 24 éves kor, a legalább két év egy helyben lakás. A balassagyarmati képviselő kemény, elítélő hangon szólt beszédében a sajtóról, "aki nálunk nagy hatalommá" vált, amely a kormányzó munkapárt képviselőit: "a hazaárulás bélyegével is felruházott mezben" próbálta bemutatni, és hogy ez nem sikerült, azt csak "magyar közvélemény ítélő képességeinek" volt köszönhető. A "hosszú és szűnni nem akaró éljenzéssel" fogadott beszéd hangsúlyaiban, fő mondanivalójában eltért a korábbiakban nyilvánosan elhangzott Sztranyavszky közszereplésektől. E mostani beszámoló elsősorban az ország politikai viszonyait elemezte, a parlamenti tapasztalatok alapján. Az elemzés elvi sarkpontjait a munkapárt elvi nézetrendszere alkotta, amelyet a szónok visszatükrözött, és egyéniségét is érvényesülni engedte. Úgy vélem, hogy a beszédet - amellett, hogy választói program helyi lehetőségeiről nem szólt már egy önmagát országos feladatok képviseletére és ellátására képes, a megyei kereteket meghaladó formátumú politikus megnyilatkozásaként kell nyilvántartanunk. /14 A beszédben - ha nagyon röviden - utalt személyes bátorságára is, aki ennélfogva képes arra is, hogy a veszélyes politikai merénylőt önmaga életének kockáztatásával is megfékezzen, aki "legény a gáton". Az esetről valószínű azért sem akart szólni Sztranyavszky részletesen, mert erről a helyi újságban közzétett leveléből széles kör tudomást szerezhetett. Ezek szerint nem igaz az amit az országos lapok hírként közöltek, hogy Sztranyavszky "néhány képviselő társával együtt Kovács Gyulát a legsúlyosabban bántalmaztuk, rugdaltuk, tapostuk volna akkor, midőn gróf Tisza Istvánra irányzott lövései eldördülése után, már önmaga ellen irányítva fegyvere csövét, a földön vérében 158