Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

A változás döntő oka a kapitalista töke eredetéből és jelenlétéből, a jelenlét nagyságából és minőségéből, a tőke mőködéséből, valamint a körülötte létrejött rendszerekből - amelyek pénz, piac, haszon által meghatározottan fejtették ki hatásukat - származtatható. A hagyományokra épülő, a tradíciókat századokon át őrző kis falvak lakóinak nagyrésze - azokon a településeken, amelyek nem kerültek a tőke vonzáskörzetébe - továbbra is megszokottak szerint élte mindennapjait. Itt nem változott lényegesen a termelés, az anyagi javak előállításának rendje. Lényegében a föld müvelése, az állattartás és pásztorkodás, az erdei munka jelentette a megélhetés forrását. Az első világháborút követő időszakra csökkent a korábban erőteljesnek tűnő Szirák közigazgatási súlya. Nem tudott kellő hatással résztvenni az új gazdasági gyakorlat cselekvési színterén a történelmi múlttal bíró Szécsény sem. Mindezek miatt a két település vármegyei szerepe visszafogottá vált. /Az okok részletezése nem lehet most e dolgozat feladata, csupán a helyzet rögzítésére, jelzésére vállalkoztam./ A települések más része - elsősorban Losonc, Fülek, Salgótarján, Balassagyarmat - a kialakuló vonzáskörzetükbe tartozó falvakkal együtt, az új fejlődési irányra reagálva alakította életét. A korszak megyei társadalmi, gazdasági életébe különleges helyet biztosított magának Losonc városa, amely "egyike legrégebbi szabadalmas városainknak". A városi közösségi jogot - amely a kocsmáztatást, a húsvágást, a sör és pálinkafőzést, az országos és heti vásártartást ölelte föl - jól egészítette ki az egyes, városi polgár számára biztosított jogok köre: a ház és telek szabad adása és vevése, a földesúr adózási jogainak korlátozása a polgárok irányában, a városi tisztségviselők szabad választásának joga. /7 Mindezek együttesen megteremtették - a megítélésem szerinti legfontosabb feltételt - a szabad városi polgárt, és tudatának kialakulását, a szabad városi polgár jelenlétét. Az új feladatok elvégzéséhez a mentalitás korszerűsödése - amely elsősorban a tőkés tipusú vállalkozás gyakorlatában jelentkezett - elengedhetetlen volt. Ez a magatartás jellemezte a nyitott szemmel járó földbirtokosok némelyikét, így például Szilassy Aladárt is. Ő az osztrák-magyar monarchia "leghíresebb gazdasági iskoláiban tanulmányozta a gazdálkodás legmodernebb módszereit", és "megpróbálkozott a termények feldolgozásával is". A korszak embereit azonban "losonci vállalkozói" csoport körében találtuk. Ők azok akik "önerőből, az itt felhalmozott vagyonból" indítottak az 1880-as évek elejétől több vállalkozást. Törekvéseiket a gőzmalom, a posztógyár 9