Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

látszott: a megyében központinak számító Salgótarjánt elhagyta, és az akkor periférikus Szirák képviselőjeként került csak be a parlamentbe. Az 19351939 május közötti ciklus zárta hosszú parlamenti tevékenységét. A harminckilences választásokon már nem indult. 1912 és 1918 között hat éven át, 1926-tól tizenhárom évig, vagyis összesen tizenkilenc évig megtartott képviselősége alatt, vezető állami tisztviselőként óriási tapasztalatot, ismeretet halmozott fel, és az életút széles kapcsolatrendszer megteremtését eredményezte. Hasznosítására, továbbadására azonban nem került sor. 1938-ban ugyan még adódott egy lehetősége, hiszen 1938. májustól - fél évig - 1938. november 15-ig földmüvelésügyi miniszter lett Imrédy Béla kormányában. A szélsőségek előrenyomulását azonban nem tudta elviselni. Tiltakozásul Imrédy erősödő németbarát kül- és belpolitikája miatt tisztségéről lemondott. Haza költözött Nógrádmarcalra. A birtoka irányítása kötötte le elsősorban. Az idősödő politikusnak a gazdaságában elért sikerei hozhattak ekkor már megnyugvást: szarvasmarhái több mezőgazdasági kiállításon is a díjazottak között voltak. A megyei politikai közvélemény sem tudott ekkori életéről. A nyilvánosság kevéssé érdekelte már. Megfáradtán, magára hagyottan, egészségileg megviselten halt meg - viszonylag fiatalon, hatvanévesen - 1942. április 30-án. A május 2-i nagy pompával, külsőségekkel megrendezett nógrádmarcali temetése az elmúlt időszak politikai személyiségének szólt. A kormányzó részvéttáviratot küldött, Budapestről külön busz érkezett ez alkalomra. Ekkor vett búcsút az evangélikus egyház, - amelynek hosszú időn át világi gondnoka volt - is tőle. Képviseltette magát a Gömbös Gyula Társaság, amelynek elnöke volt. Temetését Kapi Béla dunántúli püspök végezte, tizenhét fős papi segédlettel. A szülőváros nevében Kardos Gyula evangélikus főesperes búcsúzott. Bárányos Károly földmüvelésügyi államtitkár elsősorban a féléves miniszterségét méltatta. Neográdi Horváth Sándor a vármegye nevében "a vasból való közéleti ember" életútjáról szólt Laszkáry Gyula "a kemény férfi" ideáljaként példázta. A Baross Szövetség Domokos László szavaival köszönt el Sztranyavszky Sándortól. A megyei sajtó tudósítása szerint, a hivatalos helyről származó koszorúk és csokrok száma hatvannyolc volt. A díszpárnákon ott voltak a kitüntetései is: a Magyar Érdemrend Nagykeresztje, a Magyar Koronás Nagy Aranyérem, a Magyar Érdemrend csillagos középkeresztje, Signum laudis /háborús/ kardokkal. A sírnál mondott beszédet: dr. Csengődy Lajos evangélikus lelkész, dr. Vannay Béla Balassagyarmat, dr. Förster Kálmán Salgótarján polgármestere és dr. vitéz Kocsis József Nóg-rádmarcal jegyzője. /5 153