Salgótarjániak a Don-kanyarban 1942-1943. (Múzeumi Értekező 8. - Salgótarján, 1990)
20. könnyú hadosztály lovasszázad harctudósítása 1943. I. 1–II. 28. Szilágyi Dezső harctudósítása
43. I. 26. Az éjszaka nyugalmasan telt el, de reggel 5 h-kor már jelenti a közép század (53/111. százada) parancsnoka, hogy jobb szárnya előtt a szélmalmoknál igen nagy csoportok gyülekeznek. Ezt Somorjay százados, (6. lovasszázad) a jobbszárny század parancsnoka is megerősíti. Jelentem, s kérek tüzérségi tüzet, de nem kapok. 6 h körül átcsoportosul az ellenség a jobbszárny, a "paroli alakú" horhosba. Ezt is jelentem, kérek tüzérségi vagy aknavetőtüzet, de nem kapok. 6 h 30 I-kor igen erős tüzérségi és aknavetőtüzet zúdit ránk az ellenség, ami hosszú ideig tart. A 20. lovasszázad parancsnoka jelenti, hogy az ellenség erősen gyülekezik a község északi szegélye felé, a horhosban. A bekerítés veszélye miatt ezt többször jelentem. A község északi szegélye ugyanis nagyon lazán van megszállva, én pedig már nem győzöm lélekszámmal. Figyelmeztetem a parancsnokságot, hogy ők kerülnek közvetlen veszélybe. Parnacsnij és Kocsatovka között a műúton heves harc folyik. Tisztán látszanak a hadmozdulatok, de végül teljesen tisztázatlan helyzet alakul ki. Az ellenség ide-oda csoportosít, de a horhos a kezében marad. így majdnem teljesen be vagyunk kerítve. Jelentem többször ezt a helyzetet. Ezalatt a községben már mozogni nem lehet, olyan erős a pergőtűz. Az összeköttetések állandóan megszakadnak. Borzalmasan nyomasztó a helyzet. Egymás után szállítjuk el a sebesülteket. A déli órákban a 20. lovasszázad horhosában egész erős ellenség befészkelését jelentik, sajnos tűzgépeínkkel nem tudunk odahatni. Segítség nincs, 11 h 30 I-kor ismét hiába kértem tüzérségi tüzet. Mártsa ezredes Úr támogatást igér, de nem tud adni. A helyzet kezd aggasztó lenni, az ellenség úgy körülépítette állásainkat. Csupa tűzgép, aknavető, gránátvető, géppuska és tüzérség minden körülöttünk. Ezalatt egész nap tart a pergőtűz, sőt 11 h 30 I-kor irtózatos Sztálin orgona tüzet is kapunk, ami tart még 12 h-kor is. Jelentem, hogy valamit tenni kellene, de nincs segítség, nem győzi az a pár német löveg, ami van. Este távbeszélőn kapom a parancsot, hogy csak tartsuk nyugodtan a helyzetet, mert minden hamarosan meg fog változni. 20 h-kor érkezik az írásbeli parancs, hogy 21 h-kor leplező járőrök visszahagyásával hagyjuk el állásainkat és csoportom, mint elővéd 21 h-ra álljon a község északi kijáratánál. A visszavonulást egy német zászlóalj biztosítja az út mellett jobbra és balra. Behívtam a századparancsnokaimat 20 h 40 I-re kiadni a parancsaimat. Én felrendeltettem az ezredes úr harcálláspontjára. Jelentettem, hogy késni fogunk, mert a távolságok és a felkészülés időt vesz igénybe. Itt összeköttetésbe léptem a német tüzérséggel, akik utánam soroltak be. így 22 h körül kivonultunk állásainkból századonként l-l golyószórós rajt visszahagyva, akik leplező harci zajt csináltak. Ezek 23 h-kor Marton zászlós (53/111. zászlóalj) parancsnoksága alatt csatlakoztak az utóvédhez. Éjfél körül robbantották fel mögöttük a községben maradt lőszert és raktárakat. 63