Salgótarjániak a Don-kanyarban 1942-1943. (Múzeumi Értekező 8. - Salgótarján, 1990)

Bevezető

A 31 éves, nős, 1 gyermekes, szorgalmas és kedves modorú, lelkes, szolgálatkész leventeoktatóra szeretettel és igaz megbecsüléssel gondolnak mindazok, akik ismerték. A Végh-féle nyomdaüzemnek mindenkor kiváló és lelkes tagja volt, akinek korai halála nagy veszteséget jelent. Hősi halálát - a hozzánk érkező hírek szerint - a legbátrabb katonás és bajtársias magatartás előzte meg. Az árván maradt kis családot szerető részvét és gondoskodás veszi körül." • Barta József 1911. szeptember 14.-én született Bocsárlapujtőn. Családjában rajta kívül még három fiútestvér - János, Gyula és Ernő - és egy lánytestvér, Erzsébet volt. Öccse, Ernő szintén a második világháborúban vesztette életét. 1925-től 1929-ig tanulóként, majd ezt követően nyomdászként dolgozott Végh Kálmán salgótarjáni nyomdájában. Miután házasságot kötött Kollár Margittal, 1936. szeptember 9.-én fiuk született, József, зо Barta József tintaceruzával, egy kockás füzetbe írt feljegyzései 67 nap eseményeit rögzítették. E kis füzet Salgótarján második világháború alatti történetéhez kapcsolódó múzeumi ritkaság. Tulajdonképpen unikum, a többi, második nagy világégésben készült naplótöredékek között, ugyanis a legénységi állomány szemszögéből ismerhetjük meg belőle a Don mellett történtek kis részleteit. A napló 1988 nyarán került be a Nógrádi Történeti Múzeumba. Az eredeti szöveget teljes egészében javítás nélkül közöljük. A másik közzétett dokumentum egy harctudósítás, melyet Szilágyi Dezső magyar királyi honvédszázados, az 53/111. zászlóalj ideiglenesen megbízott parancsnoka készített alakulata 1943. január és februári harcairól, veszteségteljes visszavonulásáról. Ez egy 1943. március 31.-én, Vezérkar Főnöke rendelkezésre írt, 22 gépelt oldalnyi szöveg, amely néhány feljegyzésre, elbeszélésre hagyatkozva rekonstruálja az említett két hónap eseményeit. Az írás eredetijét a budapesti Hadtörténeti Levéltárban őrzik. A rövidites feloldásokon és néhány stiláris javításon kívül a szöveg eredetijét adjuk közre. Szerzője, Szilágyi Dezső 1905. április 11.-én született Mátészalkán. 1924 és 1928 között végezte el a Ludovika Akadémiát, előtte a pécsi "Zrínyi Miklós magyar királyi reáliskola nevelőintézet" növendéke volt. Tényleges katonai szolgálatát 1928. augusztus 20.-án kezdte el, főhadnagyként. Rögtön Ceglédre, a 2. huszárezredhez került. 1931 és 1933 között kiváló eredménnyel végezte el a Lovagló és hajtótanárképző iskolát. 31 Ezt követően gyakorta vezényelték oktatónak különféle lovas tiszti tanfolyamokra. Tevékenykedett a LHTK (Lovagló és hajtótanárképző iskola olimpiai díjlovagló csoportjában is. 1939-től százados. 1940. szeptemberében részt vett a 20. önálló lovasszázad élén a visszacsatolt erdélyi terület megszállásában. 1942. tavaszán önként jelentkezett frontszolgálatra. Alakulatával, szintén a rimaszombati 20. önálló lovasszázaddal 1942 júliusában került ki a keleti hadszíntérre. Onnan, 1943 májusában huszár őrnagyként visszatérve a marosvásárhelyi "Csaba királyfi" gyors hadapródiskola oktatója lett. A lovas alosztály parancsnoka volt 1944 késő nyaráig. 1944-ben beadta kérvényét a Katonai Mária Terézia Rendbe való felvételére. Kiemelkedő fegy11