Cs. Sebestyén Kálmán – Szvircsek Ferenc: Nógrád Megye Történelmi Helységnévtára. (Múzeumi Értekező 7. - Salgótarján, 1989)
9. 1932: I.tc. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyétől Nógrád-Hont k.e.e. vármegyéhez csatolták: Alsópenc-pusztát és Sügyi-pusztát. 10. 1938: XXXIV. te. a Felvidék visszacsatolásáról. 1938-ban Nógrád, Hont és Bars vármegyék egy-egy darabját visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor a honti terület Bars és Hont k.e.e. vármegyék egyik része lett, míg Nógrád újra önállósult és Balassagyarmattól ENy-ra 13 régi Hont vármegyéhez tartozó községet, ÉK-en pedig 3, a régi Gömür és Kishont vármegyéhez tartozó községet is csatoltak hozzá. A Nógrád vármegyei terület /1939/ így 3 121 km , lakóinak száma 256 949 fő lett. A vármegyének ekkor 6 járása, 3 megyei városa /Balassagyarmat, Losonc, Salgótarján/ volt, székhelye Balassagyarmat. 1938. XI.l-től 1945. I.l-ig a szobi járás Bars megyéhez tartozott, Nógrád megye a felvidéki résszel növekedett. /1930/1938:ME/ Nógrád vármegye viszacsatolt részei: Bolgárom, Iplybolyk, Bozita, Bussa, Csákányháza, Csalár, Felsőzellő, Fülek, Fülekkelecsény, Fülekkovácsi, Fülekpilis, Fülekpüspöki, Füleksávoly, Gács, Galábocs, Ipolygalsa, Ipolykér, Ipolynyitra, Ipolyvarbó, Jelsőc, Kalonda, Kismulyad, Losonc, Losoncapátfalva, Medveshidegkút, Miksi, Mucsiny, Óvár, Panyidaróc, Perse, Pinc, Ragyolc, Rapp, Rárósmulyad, Szécsénykovácsi, Terbeléd, lőrincs, Vecseklő, Vilke, Zobor, Zsély. Bars és Hont k.e.e. vármegye létrejött Léva székhellyel. Nógrád vármegyéhez került települések Hont vármegye visszacsatolt részeiből: Apátújfalu, Bátorfalu, Csáb, Dacsókeszi, Erdőszelestény, Ipolybalog, Ipolyharaszti, Ipolykeszi, Kiscsalomja, Kővár, Leszenye, Lukanénye, Nagycsalomja. Gömör és Kishont vármegyék visszacsatolt részeiből: Béna, Egyházasbást, lajti. Nógrád vármegye visszacsatolt részeiből Gömör és Kishont vármegyéhez csatolták: Korláti, Óbást községeket. 11. Nógrád megyéhez csatolják /2 870/ 1939. ME./ Felsőzellő községet. lótgyarmat elveszti önállóságát és Balassagyarmathoz csatolják. 12. A visszacsatolt'területek közül /7901/1939. ME./ elcsatolják Magyarországtól Mikszáthfalva községet. 13. Az 526/1945. ME./1945. III.17/ sz. rendelet az ország területi változásaira vonatkozó törvénycikkeket hatályon kívül helyezte. 14. A 4330/1945. ME./1945. VI.8/ sz. rendelettel az általános rendezésig Nógrád és Hont vármegyék újra egyesülnek, Heves vármegyéből Nógrád vármegyéhez csatolják: Hasznos, Tar, Nagybátonyi körjegyzőség községeit. Nógrád-Hont vármegyéből Heves vármegyéhez csatolják: Herédi, Jobbágyi és Lőrinci körjegyzőség községeit. Nógrád-Hont vármgyéből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolják: a Szobi járás, Nógrádverőce és Penci körjegyzőség községeit, valamint Kösd községet. 15. A 4343/1949. /XII.14/MT. sz. rendelet értelmében 1950. I. l-től végrehajtott területrendezés értelmében Nógrád megyétől elcsatolt területek: Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece kivételével a szobi járást, Nógrádverőce, Kismaros, Penc, Rád és Kösd községeket Pest megyéhez. Heves megyéhez csatolt települések: Heréd, Lőrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó. Heves megyétől Nógrád megyéhez csatolt községek: Nádújfalu, Mátramindszent, Szuha, Dorogháza, Nagybátony /Maconka/, Tar, Hasznos, Szurdokpüspöki, Pásztó. 6
