Cs. Sebestyén Kálmán – Szvircsek Ferenc: Nógrád Megye Történelmi Helységnévtára. (Múzeumi Értekező 7. - Salgótarján, 1989)
I. Nógrád megye községeinek közigazgatási változásai a 19-20. században Nógrád megye hazánk északi részén hosszan elnyúló Északi-Középhegység vidékén helyezkedik el, az ország területének 2,7; a népesség száma alapján pedig 2,2 %-át teszi ki. A megye területe 2544,38 km , lakosainak száma /1987/ 228,8 ezer fő. A települések száma 120, ebből 6 város, 114 pedig községi jogállású. 1. 1881:63. te. Kisoroszit Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolta. 2. 1905. Alispáni előterjesztés készült /NmL. Kgy.jkv. 1905/77./ a vármegye községeinek és helyneveinek az 1898. IV.te. értelmében való rendezése tárgyában. 3. 1905. Alsó- és Felső-Pálfalva község vezetősége a települések nevét Pálfalvára kéri megváltoztatni. A községhez az Erzsébet-huta és Frigyesakna telepek lettek törzskönyvezve. 4. 1910. A belügyminiszter Pálfalvához csatolta Andrásfalvát, Kotyházát és Csókás-bányatelepet. Az új név: Zagyvapálfalva. 5. Nógrád vármegye (1910/ területe 4 128 km 2 volt Zólyom, Hont, Pest, Heves, Borsod és Gömör-Kishont vármegyék között. Lakosainak száma 261 517 fő. A népesség 76 Va magyar, 22 %-a szlovák. A vármegyének 8 járása és egy rendezett tanácsú városa /Losonc/ volt, székhelye Balassagyarmat. A trianoni békeszerződés /1921: XXXIII.te/ életbelépése után Nógrád megye 42,3 %-a, 1747 km , lakosságának 36,5 Va, 95 222 fő a Csehszlovák Köztársasághoz került. 6. 1923: XXXV.te. Nógrád és Hont vármegyék egyesítéséről. Érvényben volt az 1938. évi I. bécsi döntésig /1938. XI.1./. Nógrád vármegye megmaradt részét Hont vármegye megmaradt részével /462 knr/ Nógrád és Hont k.e.e. vármegyék néven egyesítették. /Az átmenetileg Nógrádhoz került területet 1938-ban visszacsatolt részeivel együtt Bars vármegyével egyesítették./ Hont vármegye Esztergom, Bars, Zólyom és Nógrád vármegyék között terült el. Területe /1910/ 2 545 km 2 , lakosainak száma 117 256 fő volt. Megyeszékhelye Ipolyság. A trianoni békeszerződés értelmében területéből 2 083 кгтг Csehszlovákia birtokába került. Nógrád és Hont közigazgatásilag e.e. vármegye területileg: Nógrád megye trianoni határon belüli része, valamint a korábbi Hont megye Szobi járása: Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nógrádverőce, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Zebegény. 7. Somoskőújfalu és Somoskő községeket visszacsatolják Nógrád megyéhez 1924. február 24-én. 8. 1928. IX.te. Nógrád és Hont k.e.e. vármegyéhez csatolják Borsod-Gömör és kishont k.e.e. vármegyétől Zabart és Tajti község megmaradt részét /500 kh./.
