Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

névből közvetlenül váltak utca- vagy településrésznévvé. Mivel ezeket már az alapelemek rendszerében tárgyaltam, itt nem szükséges részletesebben szólni róluk. 2. Az egyik legősibb, legtermészetesebb típust jelentik a magyar névkincsben az irányjelző nevek. Ezek általában minden helységben, így Salgótarjánban is gyakoriak (24 név). Alapvetően két rétegüket különíthetjük el : ezek alakilag és elemeikben is valamelyest különböznek. Gyakori, hogy a városból kivezető utat arról a helységről nevezik el amerre vezet: Baglyas-aljai u., Baglyasi u., Felső Pálfalvai u., Karancsalja u. ~Karancsaljai u., Kazári út, Somlyói út, Zagyvái út, Zagyvái r. A szakirodalom felhívja a figyelmet arra, hogy a névtípus szinte kivétel nélkül az út alapelemmel alakul. A kérdésről az alapelemek rendszerében már szóltam, itt csak azt tartom megemlítendőnek, hogy az alapelem következetes használatára a hivatalos gyakorlatban nagyobb figyelmet kellene fordítani. A névtípus alaki jellegzetessége, hogy mindegyik név -i képzős, bár egy esetben ingadozást figyelhetünk meg. Az irány jelző nevek másik csoportjába azok tartoznak, amelyek Salgótarján valamely meghatározott részére, területére vezetnek. 15 nevet sorolhatunk ide. A meghatározó elemek jelentős része a város határában fekvő hegyet nevez meg: Karancs u., Kővár u., Pécskő u. és k., Salgó u., Hegyi u. Ez azzal magyarázható, hogy hegyes vidéken tájékozódási pontul főleg a nagyobb kiemelkedések szolgálnak. Figyelemre méltó, hogy a nevek előtagja képző nélküli. Talán ezek analógiájára alkották a Somlyó u. és a Kissomlyó u. neveket, amelyek azonban soha nem jelölhettek irányt, mivel nem a megnevezett hegyek felé vezettek. Szerepel meghatározó elemként ipari létesítmények (Acélgyári fs., Bányai út), településrészek (Gazdasági u., Kemping-telepi út, Vadaskerti u.) neve is. Talán ide tartozik a Vashegyi u. és a Kuhártói út is, bár ezek előtagjáról nincsenek bővebb információim. Az irány jelölő nevek a névrendszer minden történeti síkjában viszonylag egyenletesen képviselve vannak. A természetes névadói szemlélet éppúgy felhasználja az irányjelölést, mint ahogy a hivatalos nevek között is gyakran előfordulnak. 3. Ahelyzetviszonyító nevek (14 név) csoportjában a meghatározó elem az utca elhelyezkedésére nem helyrajzi pontossággal, hanem csak más utcához, telephez való viszonyában utal. Alsó-tp.: Felsö-tp. névpárt az Idegér-telepen és a Csizmadiatelepen is találunk. Az alsó a városközponthoz közelebbi, a felső pedig távolabbi településrészt jelöl. Felső-Amerika Alsó-Amerikánál magasabban fekszik. A meghatározó elem jelölte különbséget a későbbi hivatalos nevek (Alsó Tátra s., Felső Tátra s.) is meg63