Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)
Meg kell jegyezni, hogy még Budapesten [6816 névből 17 (Hajdú 8)] és Szegeden [606 utcából 11 (Péter 46)] is egészen kicsi az alapelem megterheltsége. A város névanyagában már 1927-től képviselteti magát a körút (Jónásch, Nádasdi, Hargita). A felszabadulás után ezek közül csak egynek változtatták meg az alapelemét (Jónásch körút-*8 allai— Fürst utca), viszont a következő évtizedben a névrendszer kiegészült további két ilyen névvel (Zója körút, Hunyadi körút). Az alapelem ezekben a nevekben általában domboldalon épült, a terepviszonyokból adódóan fékörívben futó utcát jelöl. A Mező Imre körút és a Kemerovó körút a 60-as években lakótelepszerűén beépült területeken találhatók. A nevek általános használata is jelzi a típus életrevalóságát, s hogy ezek a nevek az utcanévrendszer teljes értékű elemei. 4. A köz alapelem 7 névben fordul elő. Már a múlt században a legelső utcanevek között is megtalálható, mégpedig elég nagy arányban. Az 1888. évi utcajegyzék 11 neve közül háromban szerepel alapelemként (Iskola köz, Papberke köz, Vásártér köz). A későbbiekben a húszas-harmincas, illetve a negyvenes-ötvenes években is előfordul 5—6 esetben, s a jelenlegi utcanév-rendszerben is képviselve van 6 névben. Meg kell jegyezni azonban, hogy a múlt század vége óta folyamatosan adatolható, élő nevet nem találunk, sőt csupán egyetlen olyan nevünk van, amelyben huzamosabb ideje változatlan az alapelem (Betléri köz-*-Pécskő köz). Ez részben magyarázható csak az utcarendszer megváltozásával, a kisebb utcák megszűnésével. Az okot inkább abban találjuk, hogy a köz alapelemű nevek szinte kivétel nélkül nagyon rövid életűek voltak, kevéssé használták őket. A korlátozott névhasználat nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a köz földrajzi köznévként általában kisebb jelentőségű utcára vonatkozik, amelyet gyakran nem szükséges külön megnevezni. A nevek rövid életét jelzi az is, hogy két neve csak a fent említett köznek volt. Több név pontos helyét sem tudtam meghatározni, mivel az általam ismert térképeken nem fordultak elő, s az adatközlők sem ismerték őket (Debrői köz, Gerle köz, Szepesi köz). A köz földrajzi köznévként való használatában, jelentésében valamelyes változás tapasztalható az utóbbi időben. A korábbi névanyagban főleg olyan rövid, szűk utcácskákat jelölt, amelyekre egyik oldalról sem nyíltak házak. Ujabban, a hatvanas évek elejétől néha már hosszabb, szélesebb utcát is neveztek el így. A köz alapelem használatában a népnyelv és a hivatalos névadás gyakorlata között nincs jelentős eltérés, s más földrajzi köznevekkel sem cserélődik alapelemként. 53
