Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A legmozgalmasabb évek

eldöntötték Kubinyi követté választását, s valószínű, nekik köszönhető az egyöntetű lelkesedés a március 13-i közgyűlésen. Felkérésük alapja egyrészt a változó politikai helyzet, melyben bűn ,,a legkisebb meghasonulás" és egyesülni kell minden hazafinak ,,kit ön szenvedélye, hiúsága, vagy önzése nem bélyegez". Másrészt bíznak Kubinyi szilárd jellemében és évtizedes tapasztalataiban. A felkérő levelet Веке Gábor, Somogyi Ferenc, Paczolay Nárcisz, Huszár István, Majtényi Pál, Madách Imre, Fajnor János, Timári Sándor, Frideczky Lajos, Fráter Pál, Veres Pál, Plachy Imre és Plachy Tamás írták alá. A másik dolog, amit a 13-i közgyűlés résztvevői nem vehettek figyelembe, a bekövetkező pesti forradalom. Ezután már nem volt helye késlekedésnek és a március 24-i ülésen Kubinyit közlelkesedéssel megválasztották megyei követnek, aki azonnal el is utazott Pozsonyba. 62 Tevékenysége azonban nem lehetett aktív, hiszen az országgyűlés legfontosabb eseményei már lezajlottak. Mindenesetre az április 10-i felszólalását megemlíthetjük, amikor a magyar csapatok olaszországi hadbavetése ellen emelt szót. Ezeken túl ismeretes a megyének küldött két irata is, az egyik a magyar felelős kormány megalakulását adta hírül, a másik pedig a követi zárójelentés. A közgyűlés munkájukért jegyzőkönyvben dicsérte meg őket, „remélvén, hogy ez intésül fog szolgálni a késő jövendőségnek is, úgy s azt teszi, mit a becsületesség s lelkiismeretesség egyaránt parancsolnak' '.

6 3 Az események azonban csak ezután váltak viharossá. Kubinyi részvételét 1848 első hónapjainak forgatagában érdemes először önéletrajzának idevonatkozó részletével kezdeni. Leírása szerint március 15-én Pesten tartózkodott. A város egyik kerületében jelentkezett nemzetőrnek. Itt kapta a hírt követté választásáról és utazott Pozsonyba mint nemzetőr Őrnagy, de az országgyűlésen nem tudott sokat tenni. Visszatérve a megyébe, a losonci járásban tevékenykedett, mint hadfogadó biztos és 120 „fiatal csapott a kezébe". Majd tagja lett a megyegyűlés által választott bizottságnak, amely Pestre indult, hogy kifejezze a megye kormány iránti bizalmát, ö volt a delegáció szószólója. Testületileg fogadták őket és Batthyány Lajos válaszolt nekik. A miniszterelnök elmondta, hogy köszönettel veszi Nógrád bizalmát. A megye a reformkori küzdelmekben mindig élen járt és ezért külön elismerést érdemel. Ezután a losonci járásban gyűjtött a haza javára, ő maga járt elöl jó példával, mert ezüst kardhüvelyét, boglárokat, sőt ezüst mosdóedényét is leadta, pedig azt 35 éve kapta feleségétől és számára igen kedves volt. (Apósáról ekkor nem túl hízelgőén emlé126