Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Nagy Iván - Jegyzetek–Irodalmak
40 Ua. mint a 37. jegyzet. fl Wacha Imre: Petőfi jelképrendszeréről. = ItK, 1973. I. sz. (Petőfi évfordulós szám) 72—84. 1. U.ő.: Petőfi jelkép- ós motívumrendszere. = Jelentéstan és statisztika. (Szerk. : Imre Samu, Szathmári István, Szüts László.) Bp. 1974. 667— —674.1. 42 Vö.: Häuser Arnold: A művészet ós irodalom társadalomtörténete (1—2. kötet. Bp. 1980.) főként a 2. köt. 6. alfejezete (134—186. 1.): Német ós nyugat-európai romantika azon gondolatsorát, mely szerint a romantika — amely örökösen emlékek ós analógiák után kutat a történelemben — vívmánya, hogy létezik történelmi sors, s ,,A történelem válik mindazok menedékóvó, akik a jelennel meghasonlottak, és se szellemileg, se anyagilag nem érzik biztonságban magukat, elsősorban az értelmiség menedékévé." 142. 1. A romantikához még Sőtór István tanulmányai : — Romantika és realizmus. Bp. 1976. — Az ember és műve. Bp. 1971. — Werthertől Szilveszterig. Bp. 1976. 43 A népiesség magyar táj eszményéről (Alföld, Balaton): Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faludytól Petőfiig. Bp. 1978. IV. fejezetében 238—246. 1. Sőtór István: A tájköltószetről. = ItK, 1978. 6—6. sz. 607—613. 1. 44 Történelmi érdeklődéséről, régiségek iránti vonzódásáról tanúskodnak a 40-es 50-es évekből fennmaradt kéziratai: — Síremlékek és sírfeliratok gyűjteménye, 1841—1851. OSZKK. Qu. Hung. 3010. — Magyar hölgyek történeti névtára ós jegyzetek a várak történetéhez, 1847—1851. OSZKK. Fol. Hung. 2209. — Várak története, 1852—1853. OSZKK. Qu. Hung. 3008. 45 Nagy Iván ós Pajor István folytatott fordítási versenyt Horpácson, 1886 júliusában. Lásd a Literatúrai és nyelvészeti egyveleg, adomák ós furcsaságok tárában. OSZKK. Qu. Hung. 2999. 46 Vö.: Sőtór István: Az új költészet-eszmény. = U.ő.: Nemzet ós haladás. Bp. 1963. 39—41.1. 47 A versek formai jegyeinek áttekintése azt mutatja, hogy a kötetben: — jelen vannak a jövevény formák. Iskolakorszak-beli gyűjteményéből (OSZK Kézirattár, Oct. Hung. 1163). Láttuk, hogy milyen alaposan ismerte (tanulta a jövevény formákat: az elégiától (I. Alagya) a szonettig (X. Sonet, vagy hangzatka), és példával is illusztrálta ezeket, sőt verseiben is alkalmazta a tanultakat. Ennek egyik jól sikerült bizonyítéka Buják vára с versének (1849. szept. 5. Buják) hexameterei — uralkodik nemzeti versidomunk. Horváth János (Rendszeres magyar verstan, Bp. 1969.) hívja fel a figyelmet többek között arra, hogy a nemzeti versidomunkban a legszokottabb a 4 soros strófa. Ehhez egy adat: Nagy Iván 334 verséből 255 négysoros strófából áll. Leggyakoribb nála a félrím (202 vers), ezt követi a páros rím (38 vers), ami a leggyakrabban a négysoros strófák sajátja, s a népköltészet kedvelt rímfajtája. Kényszerpályákon 48 Nagy Iván válasza a Báthoriak jelleme bírálójának. = Hölgyfutár, 1851. 290. sz. 1153. 1. 49 Ez az időszak a tudományos munkára való felkészülésnek tekinthető. Közreadott írásait alapos kutatómunka előzte meg (pl. a Magyar 228
