Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Jegyzetek–Irodalmak

Az ő segítő ösztönzésére indult meg Nógrád megyében az a múzeumi kutatási program, amelynek keretében megkezdődött Nagy Iván életművének feltárása. Lásd : — Kovács Anna tanulmányait a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyveiben (Nagy Iván könyvtáráról: 1980. 119—134. 1., művelődési eszméjéről: 1982. 209—241. 1., művészetekkel való kapcsolatáról: 1984. 63—99. 1., múzeum alapításáról: 1985. 347—363. 1.) Jelen dolgozatunkban felhasználjuk ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeit, ám a részletekről további tájékoztatást adnak. — 95 éves a Palóc Múzeum. St. 1986. (Benne Nagy Ivánról R. Várkonyi Ágnes, Nagybakay Péter, Zólyomi József tanulmányai. Szerk: Kovács Anna.) 3 Módszertani szempontból eligazításul szolgáltak — művelődéstörténeti jellegű vizsgálatra ösztönöztek, s az értelmiség megváltozott szerepére irányították a figyelmet — az alábbi tanulmányok: Elekes Lajos: A művelődéstörténet helye, funkciója a történelmi szintézisben. =Sz, 1970. 1. sz. 126—130. Pamlényi Ervin: A kultúrtörténet fogalmairól, tárgyköréről. =Sz, 1970. l.sz. 148—155.;. R. Várkonyi Ágnes: Művelődéstörténeti törekvések a hazai polgári történettudományban. =Sz, 1970. 1. sz. 136—148. 1. Vörös Károly: A 19. század második fele tömegkultúrájának kutatási kérdései. =Sz, 1971. 1. sz. 125—133. L. Hangsúlyozza a változás szerepót ós lehetőségét a kultúraformálódásban. Hanák Péter: A kultúrtörténeti szintézis problémái. = TSz. 1974. 3. sz. 447—453. 1. Legfőképpen az a gondolata, mely szerint a kultúrtörténet „látásmód, amely a történelmet nem pusztán releváns (politikai) cselekedetek sorának, hanem az alkotó tevékenység kifejezésének tekinti." stb. 447.1. Kosáry Domokos: A művelődéstörténet helye a történelmi szintézisben. = TSz, 1974. 3. sz. 436—446. 1. Többek között arra — a más művészeti ágakra is általánosítható tényre — hívta fel a figyelmet, hogy azt kell vizsgálni, mit képvisel egy kor szépirodalma, mint a társadalmi valóság tükrözője — de ezt csak a sajátos irodalomtörténeti eredmények mérlegelésével lehet megtenni. Makkai László: Művelődéstörténet mint értékrendszer története. =TSz, 1974. 3. sz. 429—436.1. A műveltséget — mint gazdasági, társadalmi ós politikai tények tükröződésót, ill. e tükröződések gondolati ós tárgyi alkotásokba való objektivitását fogja fel. S ezeken kívül elsősorban R. Várkonyi Ágnes tanulmánya (Művelődéstörténeti törekvések az európai ós hazai polgári történettudományban), mely arra világít rá, hogy éppen ebben a korban a műveltség és polgárosodás elválaszthatatlan, együttes szemlélete szükséges. Havasi Zoltán : Kultúránk írott ós nyomtatott emlékeinek kutatása. *= =MKSz, 1979. 4. sz. 347—368. 1. Történelmi ós kulturális hagyományaink komplex kutatási igényét fogalmazza meg. Kosáry Domokos: Művelődós a XVIII. századi Magyarországon. Bp. 1980. Módszertani bevezetőjében (11—23. 1.) összefoglalót ad az utóbbi évek művelődéstörténeti irodalmáról is. Németh G. Béla: A magyar századvégi irodalmának általános előzményei. = V, 1985. 3. sz. 50—67. I. Az értelmiségi életforma változásáról, ,,. . .a tőkésedós, a polgárosodás, a civilizációs urbanizációs folyamatok felerősödése folytán főleg a művelődési (oktatásügyi, egészségügyi, sajtóbeli, tudományos, művészi) értelmiség korábbi, honorácior 224