Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Jegyzetek–Irodalmak

It = Irodalomtörténet ItK = Irodalomtörténeti Közlemények MKSz = Magyar Könyvszemle MTAKK = Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattár NL == Nógrádi Lapok NmLNI = Nógrád megyei Levéltár Nagy Iván akadémikus történész iratai OL R 283 = Országos Levéltár Nagy Iván iratai OSzKK = Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár Sz ss Századok TSz = Történelmi Szemle V = Valóság Munkánk során alapvető forrásunk volt Nagy Iván kétkötetes, kéziratos Naplója, amelyet a balassagyarmati Palóc Múzeum helytörténeti gyűjteményében őriznek. A Naplóban Nagy Iván gyermekkorától 1883-ig, fejezetekbe rendezve közli életének főbb eseményeit. Ha dolgozatunkban adatokra, idézetekre külön nem hivatkozunk, ezek a Napló megfelelő fejezetéből valók. 1 Életéről, munkásságáról eligazító áttekintést adnak a lexikonok, közöttük Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (Bp. 1903. IX. köt. 619—629. 1.) ós a Pallas Nagy Lexikona (Bp. 1896. XII. köt. 915—916. 1.), Márki Sándor akadémiai emlékbeszéde (MTA Emlékbeszédek. Bp. 1900. X. köt. 6. 23.1.) ül. a necrológok : Sz, 1898. 865—856 1. Turul, 1898. 146. 1. Ez utóbbi szerint: „Nagy Iván: ki nem ismeri e nevet a hazában? Egy név, mely csupán személyt jelöl, de már régóta fogalommá változott, melynek köre a magyar családtörténet egész területét ölelte magába." A magyar családokról szóló monumentális munka szerzőjeként — mely nevét ismertté tette — mutatta be az olvasóközönségnek a Vasárnapi Újság a lap 25. évfordulóján, a dolgozó társak között. (Lásd: Vasárnapi Újság, 1879. 11. ós 12. számait.) A kortársi szakvélemény is a Magyarország Családait tartja kiemelkedő munkájának: Ipolyi Arnold egyenesen „nemzetünk aranykönyvének" nevezte az első két füzetről közölt alapos ismertetésében (Pesti Napló, 1857. 176. 178. 179. 181. 184. 185. számaiban), Salamon Ferenc (Budapesti Közlöny, 1867. 1299—1300. 1.) és Fejórpataky László (Sz, 1885. 75. 1.) is páratlan, alapvető kézikönyvnek tartják. 2 Nagy Iván, a történész értékelésében, helyének kijelölésében, szerepének tisztázásában — de a dolgozat gondolati egészében is — alapvetőek R. Várkonyi Ágnes müvei, aki sok tanáccsal is segítette munkámat. R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. Bp. 1973. 1—2. köt. и.о.: Nagy Iván, a történész. = Palócföld, 1981. 5. sz. 19—21.1. u. ő. : Művelődóstörténeti törekvések a hazai polgári történettudományban. =Sz, 1970. 1. sz. 136—148. 1. и.о.: Történettudomány ós természettudományok a XIX. század közepén. = Magyar Tudomány, 1967. 6. sz. 384—397. 1. 223