Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Kubinyi Ferenc - Jegyzetek
vonatkozó legújabb kutatásokat lásd a Balassagyarmati Honismereti Híradó 1982. évi emlékszámában. 28. NmL. Kgy. jkv. 967/1830, 1197/1830 — Belitzky: i. m. 290. p. — NmL. Kgy. jkv. 1798/1832 — NmL. Kgy. jkv. 1835. június 25. Más megyei feldolgozásokkal szemben ez a hiteles dátum ós nem 1833. — NmL. Kgy. jkv. 1179/1836. — Megérkezését az Országgyűlési Tudósításokban is bejelentették. = Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások 4. k. Bp. 1969. 667. p. 29. Első beszéde uo. 580—681. p. és Magyar Ország Gyűlésének jegyzőkönyve 1832—1836. 11. k. 80—82. p. A követi utasításra: 1317/1835, 436/1835. A megye odáig is elment, hogy Wesselényi kiállása melleti jeléül annak „hazafiúi igyekezetét méltatva" megyei táblabíróvá nevezték ki. 1616/1836. — Horváth Mihály: i. m. 1. k. 457—458. p. Kossuth Lajos: i. m. 5. k. 38, 91, 136, 253, 306—307. p.; 6. к. 909. p. — NmL. Kgy. jkv. 2349/1835, 999/1836 — Kossuth Lajos: i. m. 5. k. 573, 577—579. p. ós az országgyűlési jegyzőkönyv 14. k. 94—96. p. Kossuth: i. m. б. k. 679. p. 30. S. Sándor Pál: A joggágykérdós az 1832/36-os országgyűlésen (Bp. 1948.) с művében közölte az udvar titkos jegyzékét az országgyűlési követek pártállásáról. A két nógrádi követ balközép, míg Kubinyi a szélsőbal jelzőt kapta. így egy csoportba sorolták Balog Jánossal, Beöthy Ödönnel, Klauzál Gáborral, Pázmándy Dénessel, Kölcsey Ferenccel, Bezeródj Istvánnal, Deák Ferenccel stb. 31. NmL. Kgy. jkv. 1826. június 20-i választások: 1606/1836, 1084/1836, 1453/1836, 1321/1836, 1085/1836. 32. Kossuth Lajos összes munkái (továbbiakban KLÖM) 6. k. Bp. 1966. 627. — Kubinyi levele Kossuthoz. MTA Kt. Ms 4849/124 — KLÖM 6. k. 1039—1044. p., Uo. 476—477. p. (Itt említi Kossuth Kubinyit, aki a soproni tisztválasztásról tájékoztatta őt, tehát kapcsolatuk ekkor már kimondottan politikai jellegű.) 33. NmL. Kgy. jkv. 1064/1836, a válasz 1600/1836. — KLÖM 6. k. 597— 698. p. uo. 790—794, 812—816. p. — NmL. Kgy. jkv. 1925/1837 Kossuthot is a megyei táblabírák sorába választották, kiállásként tüntetve így mellette. Az ügy jogi oldalára nézve Horváth Mihály: i. m. l.k. 600—503. p. 34. NmL. Kgy. jkv. 1000/1836. — Országos Levéltár. M. Kanc. ein. 1836: 959. sz. — KLÖM 6. k. 697—698. p. — Uo. 760—761. p. — Uo. 1027—1028. p. — OL Kanc. ein. 1837: 638. sz. A közgyűlési hangunlatra jellemző, hogy a határozat ellen fellépő Bory Pálnak valósággal menekülnie kellett ,,a jelenlévő fiatalság további gyalázkodása és inzultusa elől". 36. NmL. Kgy. jkv. 671/1837, 1099/1837, 1111/1837, 1335/1837 — A megye jogi kifogásait látjuk igazolva Horváth Mihály: i. m. 1. k. 493. p. 36. KLÖM 6. k. 902—914. p. NmL. Kgy. jkv. 1101/1837 — KLÖM 6. k. 902—914. p. 37. önéletrajza (Majd így folytatja: „emberi méltóságomon alóli dolognak tartottam csak egy szóval is a perben magamat védelmezni". Segítségére sietett a már említett ügyvédrokona, Kubinyi Miklós.) A pert említi Pulszky: i. m. 1. k. 102—103. p., valamint erre vonatkozik még: Pompéry Aurél: Kossuth Lajos 1837/39-iki hűtlenségi perének története, Bp. 1923. 184—191. p. —• Idézi Nizsalovszky Endre: Eötvös József ós a nótaperek. = Állam- és Jogtudomány. 1967. 3. sz. 332—334. p. —Uő — Lukácsy Sándor: Eötvös József 141
