Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Sréter János - A gazdasági feszültségek feldolgozásának lehetőségei
romjaiból fenntartott visszaéléseknek" volt tulajdonítható. A vita tovább éleződött a kereskedési törvény tárgyalásának menetében. Ennek során a liberális nemesi csoport azt javasolta, hogy a törvény szabályozó szerepe teremt lehetőséget a hitel jelenlétének. Ez a belső kereskedelem fellendüléséhez szükséges. Azt vallotta, hogy ,,egy ország kereskedésének sokkal nagyobb és fontosabb része az, mely a lakosok közt, mint az, mely külföldiekkel gyakoroltatik". Az összefüggés-sort a megye nemessége nem ismerte fel. A kérdés további vitáját a kitörő kolerajárvány, és az azt követő koleralázadás eseményei megakasztották. Az újra napirendre tűzés elmaradt, újabb vitát már nem nyitottak efölött. 47 A gazdasági természetű vitapontok közül különösképp kitűnt az, amelyben a szabadversenyes kapitalizmus gondolatait hintette el a liberális csoport a megyei küldöttségben. A kérdés felvetése az ott ülő nemeseket is meglepte, „nem bocsátkozott a többség ezen előadások bővebb feszegetésébe". Nagyon óvatosak voltak. Lényegében nem született e témában határozat. A gondolat azonban igen jelentős, mert első ízben fogalmazódott meg, viszonylag jól körvonalazottan, kidolgozottan a tevékenység lényege. E kérdés jelenlétéről bizonyos ipari törekvések kapcsán szórványadataink voltak. Elveinek megfogalmazását nem ismertük. Gyakorlatukról tudtunk, hiszen a kapitalista gazdálkodással kacérkodó nemesi csoport több ipari létesítményt szorgalmazott, finanszírozott. Kezdeményezésükből jött létre és kezdte meg tevékenységét a balassagyarmati rabdolgoztató műhely, létesültek ipari jellegű üzemek földbirtokokon 4 * Mi e szabadversenyen alapuló kapitalista vállalkozás lényege? A vállalkozás — például gyári, ipari tevékenység — csak akkor alakulhat ki — mondták —, ha a magánvállalkozó haszna bizbiztosított. Mi a haszon felfogásuk szerint? „...ennek reménye buzdítja egyeseket új gyár állítására". A haszon kezdetben azon alapszik, ,,hogy több hasonló gyár az országban nincs", tehát a privilégiumon nyugszik. Ha új gyár mellett mások is létesülnek^ akkor egy ideig „igazságos", az első gyár „hasznát bizonyos ideig biztosítani". A haszon az a rugalmas erő, amely a fejlődés serkentője. Forrása azonban nemcsak a privilégiumból eredt. A fejlődés bizonyos szakaszán bekövetkezett az a helyzet, amikor a gyárak sokasága végezte ipari tevékenységét. Ez utóbbiak arra törekedtek, hogy megismerjék az első gyár tapasztalatait, és „új vállalat nehézségeinek" kikerülésével, az általa elkövetett hibák figyelembevételével „haszonra biztosabb számolással" dolgozzanak. Tehát a gyár vezetője ebben a helyzet63
