Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A politikai irányzatok társadalomképe

foglalta össze: "terméket termékért, vagy szolgálatért vásárolnak, a pénz csupán közvetítő eszköz, amely a cserét elősegíti. Minden elkészült termék tehát értékének teljes összege erejéig piacot nyújt más termékek számára."

39 Az érték, a használati érték lényegét és ellentmondásosságát nem ismerte fel, éppúgy, mint a munka magán- és társadalmi jellege közötti ellentmondást sem : „Nem ismeri fel, hogy a pénz a használati értékkel szemben önállósult alakja az értéknek".

40 Nem fogadta el az általános túltermelési válságok lehetőségét sem. A fogyatékosságai, hibái mellett „az a gondolata, hogy a tőkéstermelés bővülésével a piac is bűvül — igaz. Ez az elmélet fegyvert jelentett a termelőerők fejlődése érdekében, és megkövetelte a tőkéstermelés fejlődésének útjában álló akadályok elsöprését".

41 Say az elosztásról azt vallotta, hogy „a termelés három tényezőjének három jövedelem felel meg: a munkabér, a kamat és a járadék". Ez az elmélete „a kapitalizmus felszíni jelenségei keltette látszaton nyugszik".

42 A már említett közgazdasági bírálaton és magyarázaton kívül azt is tudnunk kell, hogy Say elméletének bírálatával a marxizmus klasszikusai is foglalkoztak. Marxa következőket írta Say értékelméletéről: „Még kényelmesebb dolog természetesen az értéken semmit sem gondolni. Akkor teketória nélkül mindent e kategória alá lehet sorolni. így pl. J.B. Say. Mi az érték? Felelet: „Az, amit egy dolog ér". . És mi az ár? Felelete: „Egy dolog értéke pénzben kifejezve". Tehát az érték az, amit egy dolog ér, és a földnek azért van "értéke", mert értékét „pénzben fejezik ki". Ez mindensetre igen egyszerű módszer, hogy a dolgok Why-át (miértjét) és Where fore-ját (mi célból ját) megmagyarázzák."

43 Say hatásának kimutatása e dolgozat későbbi fejezetére vár. Mint forrást kétségkívül jelentősnek kell tartanunk, hiszen a rendi keretek között folyó nemesi politikai megújulást akarók közé, merőben új, addig nem ismert gondolatot vitt be. A kapitalizmus, a következő társadalmi-gazdasági formáció létét és mechanizmusának egy bizonyos szempontból előadott gyakorlatát. Az akkori nógrádi gazdasági-társadalmi viszonyok ismeretében leszögezhető, hogy Say tevékenységének, felfogásának hatása — a hibái mellett — kétségkívül erjesztőleg hatott az itteni szabadelvű gondolkodókra.

44 A politikai irányzatok társadalomképe — különös tekintettel a liberális gondolkodókra 1828 —1832 közötti időszakban — az eddigi tapasztalatok alapján állítható — felpezsdült Nógrád megyében is a politikai 58