Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A megyei politika mindennapi színtere: 1828–1832

engedé neki a könnyű diadal dicsőségét". Miért volt erre szüksége a két pártnak? Az "ősalkotmány" pártnak azért, mert "a liberalizmus nagy becsben állt a közvéleménynél". Azt tapasztalta, hogy a „liberalizmus ellen magános viszonyokban nem győzhet s a gyakori megbukás által alkalmatlanabbá tétetik" a fő célkitűzései képviseletére. A liberálisok pedig akként vélekedtek, hogy egyes pontokon engednie jó. Ott tette ezt meg "ahol főbb elveinek feláldozása nélkül történhetett. Elálott azoknak sürgetésétől, amelyeknek szüksége a jelen állapotban még mejlőzhető volt. . ." „Teóriák s az alkalmaztatástól távol álló kérdések fölött győzni nem egy nyereség, veszteni igen ártalmas lehetett" — vallották a megye liberális politikusai.

29 A politikai vita gyakorlatának további lehetősége teremtődött meg a Losoncon (1833), Balassagyarmaton létrehozott kaszinók alapítása után, amelyek a társasági élet mellett a politikai élet központjaiként működtek.

30 Az igazi, nagy politikai küzdelem a reformjavaslatokra, az országgyűlés napirendjeinek előkészítésére kiküldött, rendszeres munkálatokat végző bizottságokba és a közgyűléseken történt ebben az időben Nógrádban is. Nógrádban a rendszeres munkálatok nagy lendülettel, az országos példa utánzása mellett kezdődtek el. Nagylétszámú bizottságokat választottak. Az összetételüknél nem érvényesült a minőségi követelmény: aki a gyűlésen részt akart venni, az megtehette és egyben tagja lett valamelyik bizottságnak is. A tisztviselők — hiúságuk által vezetve, annak következtében — nagy számban kapcsolódtak be a munkálatokba az indulás pillanatában. Később, az érdemi tárgyalásoknál már nem volt ilyen nagy az aktivitás, sokan azokon nem vettek részt. A bizottságok igen változó hatékonysággal dolgoztak. Sokszor olyan kérdésekben sem foglaltak állást, amelyben a döntés magától értetődő lett volna. Pedig nem okozott volna gondot, de kényelemből a döntés helyett, a magasabb fórum : a közgyűlés elé utalták például — a már máshol említett — alispáni és szolgabírói székek fenntartására készült állásfoglalást. A bizottságokban részt vevők egy része saját tapasztalataiból indult ki és tett praktikus javaslatot, a „tudományos okoskodások többnyire ellenséges érzéssel" fogadtattak. A bizottságok a fő politikai kérdéseket vizsgálták, javaslatot tettek a továbbiakra nézve. Az úrbéri viszonyokat vizsgáló bizottságban annak fenntartásában a földtulajdon „érdek" és liberalizmus között kompromisszum alakult ki. Az „adózó nép állapot jának javítását nem annyira a földtulajdontól elveendő vagyonbeli jogok, mint közhasználatú polgári szabadságok engedése által" kívánták megoldani. 52