Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Sréter János - A megyei politika mindennapi színtere: 1828–1832
a mindennapok gyakorlatában kialakult cselekvés indította el azt a folyamatot, amely a valóságos reformkérdések megoldását célozta meg. A megyei politika mindennapi szintere : 1828—1832 Az 1825—27-es országgyűlést követően a reformmunkálatok azokban a bizottságokban folytak tovább, amelyeknek fő feladata a következő országgyűlés előkészítése, az ottani napirendekre teendő javaslat volt. így ezek a bizottságok a közélet élénk fórumai, a véleményegyeztetés és ütközés színhelyei voltak. Az itt folyó viták tették azt is lehetővé, hogy kikristályosodtak azok a politikai erővonalak, amelyek jellemzői voltak e kornak. Ezeknek a különböző politikai csoportosulásoknak a megismerése lehetséges, társadalomfelfogásuk, tűrőképességük érzékelhető, elemezhető a nógrádi viszonyok nyomon kísérése során. A megyei vélemények ösztönző oka a magyar politikai erők polarizálódásából származott. Vizsgáljuk tehát röviden azt, melyek voltak az országos politikai különbségeket előidéző fő pontjai? Egyik vonulatot alkották a közélet porondján azok, akik ,,hú, de gyönge, erélytelen kedélyek, s kislelkű ábrándozok, kik a jelen nemzeti süllyedés miatt búsongva, a nemzet dicsőbb múltjának történelmében kerestek vigasztalást". Az ifjabb nemzedék ,,az újjászületett irodalomból, a megifjult ós folyton tökélyesbülo nemzeti nyelvből merítve reményt a nemzet egyetemes újjászületésére, s meghatva és lelkesítve az európai polgárosodás nagyszerű, gyors fejleményeitől. . .sürgették a korszerű reformot, haladást", ök képezték a második politikai csoportosulást. A legnagyobb húzóereje annak a harmadik felfogásnak volt, amely „miután lefolyt az országgyűlés a nemzeti s alkotmányos jogokat nagyjából helyreállította s új törvényekkel biztosította, türhetőleg megelégedve, még csak azt óhajtá, hogy a fennmaradt sérelmek is orvosoltassanak." 18 Az országos hatás természetszerűen megjelent az egyes törvényhatóságok szintjén. így nem volt kivétel Nógrád sem. Mi volt az itteni politikai erők magatartásában a legfontosabb jellemvonás? ,,Fő vonása volt a nógrádi közgyűlésekben nyilatkozott gondolkodásmódnak a mérsékeltség, melly túlzásoktól tartózkodván mindenütt valami középpontot, egyeztetőt keres." 19 Más — például a vallással kapcsolatos — kérdések megtárgyalása során pedig azt lehetett tapasztalni, hogy ,,a nógrádi rendek határozataiban mindig ugyanazon felvilágosodás szelleme mutatkozott, melly a különböző vallások jogaira nézve semmi különbözőséget nem szenved." 20 48
