Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Jegyzetek–Irodalmak

alakja Diviny—Divóny—Dévény, erre nézve a döntő a történelmi adatokon alapuló régi megszokás gyakorlata.) Helynevek magyarosításával kapcsolatos iratok. NmL NI XIV. 3. 1. („Tudva van, hogy a magyarosításnak két módja van, tudniillik először azon mód amidőn v. mely idegen név vagy szó értelmileg áttétetik, átfordíttatik. .. A 2-ik módszer az, midőn hangzás után a név a magyar nyelv sajátabb kiejtéséhez idomátva mintegy asszimilaltatik. . . Ezen módszer a nyelvészetben honosításnak nevezhető." Régi helyneveinknél az első módszert nem helyesli, mert múltunk nyomait homályosítjuk el. 91 Nagy Iván: Újfalvi Imre XVI. századbeli szótáríró. = Magyar Akadémiai Értesítő. 1866. 98—104. 1. (Az idézet a 103. oldalon). 02 Nagy Iván: Vér András menedóklevele keltéről. =Sz, 1874. 664—657. 1. 93 Nagy Iván: Rimay János szülei. Magyar Történelmi Tár, 1862. XI. 238—239. 1. U.ő.: A murányi Venusról.=Sz, 1867. 53—66. 1. 94 Nagy Iván — Szilády Áronhoz írt levelei, az 1880-as évek derekától — 1897-ig. MTAKK Ms 4441/236—246. 1. (Gyöngyösi tanulmánya keletkezéstörténetéről is tájékoztatnak ezek a levelek, az óletírás végére az eddig kiadatlan okleveleket szánja, mert „csak így lesz igazi történelmi becse" — írja 1897. március 8-án kelt levelében.) 85 Ua. mint a 67. jegyzet. 96 A részletek Nagy Iván: Juhász Máté életrajzából valók. ItK. 97 1893. 161—166. 1. 98 Nagy Iván: Barcsay Ábrahám levelezése feleségével. = ItK, 1893. 342—351., 467—494. 1. 99 Emlékek és Rajzok. (Csalomjai Pajor István könyvét ismerteti Nagy Iván)=NL, 1857. 31. sz. 100 Nagy Iván: Gyöngyösi István. = ItK, 1897. 424—448. 1898. 81—88., 202—214., 362—368., 481—488. Tanulmánya a Gyöngyösi kutatás további ösztönzője lett: — Badics Ferenc: Megoldott problémák Gyöngyösi életrajzában. = ItK, 1928. 1—21. „Ez a zűrzavar arra ösztönözte a családtörténetek nagyérdemű kutatóját, hogy — amit addig az irodalomtörténet művelői nem végeztek el, — rendszeres levéltári kutatások alapján világítsa meg a költőnek ismeretlen életviszonyait. Kutatásainak összefoglalása az 1637—1751. évekből való 30 db okirat-melléklettel. . .minden eddigi közlésnél fontosabb." 3. 1. — Adatok Gyöngyösi István életéhez. (Közzétette Gyöngyösy László. = ItK, 1911. 90—109., 212—231., 341—357., 470—486. 1 hogy Gyöngyösi Istvánra vonatkozó sok értekezésemet megírtam és megírhattam, azt egyenesen Nagy Iván, azóta már elhalt érdemes tudósnak köszönhetem. Az ő . .. értekezése valósággal életre keltette kutatásaimat." 91. 1. 101 Nagy Iván: Egy nemzetség elvirágzása. =NL, 1898. 14. sz. 102 A pozitivizmus az irodalomtudományban. — Horváth Károly : A pozitivizmus mint irodalomtörténeti irányzat és ennek öröksége a polgári irodalomtudományban. = Irodalomtudomány. Tanulmányok a XX. századi irodalomtudomány irányzatairól. (Szerk.: Nyírő Lajos) Bp. 1970. 13—68. 1. (Történeti áttekintés után sorra veszi az irányzat eredményeit és korlátait.) — Németh G. Béla : A romantika alkonyán — a pozitivizmus árnyékában. (A pozitivizmus néhány műfaji és poétikai következménye a lírában és a regényben.) = U.ő.: Léthare és nemzetiség. Bp. 1976. 42—84.1. 234