Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Jegyzetek–Irodalmak

— Rónay György: Petőfi és Ady között. Az újabb magyar irodalom — életrajza (1849—1899) Bp. 1958. — Vörös Károly: Pest-Budától Budapestig, 1849—1873.=Budapest története. Bp. 1978. IV. köt. 277—298. 1. — Németh G. Béla: Budapest új szerepe ós olvasóközönsége. = U.ő. : A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp. 1981. 29—42. 1. 70 Lásd Nagy Iván személyi iratai között a Képviselőházi Napló szerkesztésével kapcsolatosakat. (Lemondása a könyvtári első őrségről, fizetése, be nem nyújtott kórelme az egyetemi könyvtári igazgatóság iránt, 1876-ból.) OL R. 283. 2. cs. 71 Nagy Iván: XVI. századi ingóságok. = Archeológiai Értesítő, 1871. IV. köt. 226—227. 1. 7t Érdemes ebben a bonatkozásban tanulmányozni a különböző időből fennmaradt ingósági leltárakat, — egyértelműen a család anyagi gyarapodását bizonyítják. — Ingóságok jegyzéke 1843-ból, NmL NI XIV. 3. 2. — Ingóságok leltára 1855-ös, 1859-es, 1874-es adatokkal. NmL NI XIV. 3. 2. (A tárgyak között fokozatosan gyarapodtak az ékszerek, arany-ezüst evőeszközök, porcelán edények.) — összeírás 1883-ban. NmL NI 3. 2. (Az ékszerek 42 tételben felsosolva, ez az 1859-es ékszer kétszerese.) 73 Nagy Iván kóprajz gyűjteménye. NmL NI XIV. 3. 2. Elsődleges eligazításul szolgáltak Lyka Károly munkái, éppen azért, mert a közönség szempontjait is figyelembe vette a korabeli képzőművészeti élet vizsgálatában, megítélésében : — A táblabíró világ művészete. Bp. 1981. — Nemzeti romantika. Bp. 1981. — Közönség ós művészet a századvégen. Bp. 1982. 74 Csató Mária személyére, életére, műveltségére vonatkozó anyagok: — Nagy Iván iratanyagában. OL R 283. 2. cs. — Kéziratos naplója (1883—1895) OSzKK Oct. Hung. 1164. — Kéziratos naplója (1859—1904) NmL NI XIV. 3. 3. Csató Mária a fiatalon (41 éves korában) elhunyt Csató Pál író korán (4 éves korában) árvaságra jutott, vagyontalan lánya. Csató Pál nevét elsősorban a Bajza—Toldy—Vörösmarty szövetség elleni fellépése tette ismertté. Radnóti Miklós azonban már túlmutatva az ellenséges vitán, felhívja a figyelmet írói értékeire, novellái könnyed, franciás stílusára. (Radnóti Miklós: Csató Pál. — Az első modern magyar novellista. =U.ő.: Tanulmányok, cikkek. Bp. 1956. 208—219. 1.) Csató Mária (férje segítségével) gondozta apja írói hagyatékát, amelynek eredményeként 1883-ban a Kisfaludy Társaság kiadta szépirodalmi munkáit. (A kapott 200 Ft-os tiszteletdíjon Csató Mária alapítványt tett.) Erről: — OL R. 283. 2. cs. — Greguss Ágostnak írt levél fogalmazványa. =Literaturia ós nyelvészeti egyveleg . . . OSzKK Qu. Hung. 2999. — Nagy Iván levele Gyulai Pálhoz. 1879. XII. II. Horpács. OSzKK Levelestár 79—97. 1. 75 Nagy Aladárnak atyja rendezte hivatalos iratait, okleveleket, bizonylatokat. NmL NI XIV. 3. 3. 78 A Vihnyei fürdőről, a víz gyógyhatásáról, a fürdőzők ottani életéről Nagy Ivánnak hangulatos leírása jelent meg a Vasárnapi Újság, 1860. évi 32. számában a 386. lapon.