Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Visszavonultan Horpácson - A múzeumalapító

kezdett, s bekapcsolódott a megyei irodalmi élet eseményeibe. Többek között 1890. október 30-án beszédet mondott a Madách ünnepélyen, 1892-ben ő üdvözli Csalomjai Pajor Istvánt 50. írói jubileumán.

117 A múzeumalapító A megye művelődési viszonyain próbált javítani azzal, hogy életének utolsó évtizedében múzeumalapításba fogott. Nagy Iván múzeumalapítási törekvését azért vizsgáljuk részletesebben, mert művelődési elképzeléseinek összegzéseként is felfogható ez a tevékenység. A múlt század utolsó harmadában széleskörű nemzeti mozgalom bontakozott ki, amely létrehozta a vidéki múzeumokat. A Horpácson élő akadémikus — történész olyan közismert egyéniség volt, aki úgy tűnt sikerrel vállalhatja a Nógrád vármegyei Múzeum létrehozását. A múzeumalapítással a századvégén még egyszer megpróbálta művelődési elképzeléseit megvalósítani, művelődési eszményét valóra váltani. A Nógrád vármegyei Múzeum létrehozásán 1890—97 között a vármegye székhelyén, Balassagyarmaton fáradozott. Ezekben az években feleségével együtt rendszeresen megfordultak a városban, minden pénteken beutaztak Horpácsról. Balassagyarmat ekkoriban Horpácshoz képest egy rohamosan fejlődő város képét mutatta. Pesttel összevetve azonban jelentős hiányokat tapasztalt Nagy Iván. Abból indult ugyanis ki, hogy egy városnak megfelelő kulturális intézményekkel kell rendelkeznie, bírjon „mindazon intézményekkel, melyek a műveltség mai színvonalán egy kisebb vidéki városban megkívántatnak."

118 Balassagyarmaton ez időben sem gimnázium (aminek alapításáért szintén szót emelt), sem múzeum sem volt, pedig : „A közművelődési intézmények állapota mindig leghívebb hőmérője a helybeli és környékbeli társadalom műveltségi fokának, érzékének ós a közügy iránti önzetlen érdeklődésnek is."

119 Felfigyelt azokra az országos múzeumalapítási törekvésekre, amelyek eredményeként több megyének van már múzeuma, ,,és Európa kultúrnemzeteire tekintve" is megerősödött benne, hogy a művelt társadalmi lét velejárója a múzeum.

120 ő maga nagy részt vállalt a megyében ennek a hiánynak a megszüntetéséért : felhívást tett közzé, alapszabályt fogalmazott, szállást, épületet szerzett a múzeumnak. Mint a Múzeumi Társulat titkára rendszeresen tájékoztatta a megyei közönséget a múzeum személyi, anyagi és tárgyi gyarapodásáról. Ezekből a beszámolóiból derült ki, hogy milyen nagy gondot fordított az irodalomtörténeti 209