Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Kényszerpályákon - Jelentkezés az irodalmi lapokban

cia, amellyel a Hunyadi korabeli világ önző, kincsvágyó zsarnokait ábrázolja. Noha az irodalomtudomány úgy tartja, hogy a népi epikában a monda az, amely legkevésbé szociális jellegű, a Nagy Iván közlésében kiadottak alapélménye : a társadalmi kiszolgáltatottság. A közre adó a népi forrásanyag társadalmi tartalmát hangsúlyozta, a gazdagok rideg, embertelen világával szemben a nép megtartó erejét, gyarapító tevékenységét helyezte. Fülek vár alapításáról (IV. közlemény) megtudni, hogy egy juhász Fülek nevű kutyája kaparta ki azt a kincset, amelyből a várat fölépítették, sőt még azt is tudni vélték, hogy e juhász volt a Bebek-család ősapja. Az Elátkozott kincs (VII. közlemény) ezzel szemben Bajmócz várának zsarnok parancsnokáé, aki a ,,nép örömrivalgása között nyeri el méltó büntetését." A kiszolgáltatott ember iránti mély részvéte süt át A szerelmesek kútja című néprege sorain, amelyben a Trencsény várában raboskodó török hölgy és a kiszabadításáért a sziklafallal küzdő kedvese mellé állt. (VIII. közlemény) Elég e néhány felvillantott példa is, hogy meggyőzzön arról, Nagy Iván e sorozatában a népi véleménnyel, indulattal azonosította magát, a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek mellé állt. Demokratikus tartalom és realista tendencia jellemzi történeti népregéit. Ezek alapján úgy tartjuk, hogy a nemzeti jelleget a nép körében kereste, a nemzeti hagyományt a nép körében megőrzött hagyományanyagban fedezte fel. A nép fogalmán nemcsak a jobbágyokat értve, hanem idevonva a társadalmilag kirekesztettek csoportjait, rétegeit, ebből a szempontból kell értékelnünk cigány nyelvtanát is. E pályaszakaszban készült munkái alapján láttuk Nagy Iván tájékozódásának nemzeti jellegét, polgárosult irányát, realista igényét és demokratikus szemléletet. Nemzeti fennmaradás és polgárosodás igénye együtt van jelen Világos utáni szemléletben. (Talán Gyulai Pál korabeli nézeteihez állt a legközelebb.) Irodalmi tevékenységéről azt tartjuk, hogy az össznemzeti igényű polgárosult, s egyben népies fogantatású irodalom kibontakoztatásához járult hozzá. Nagy Iván ezekben az években az egyedüli helyes utat választotta, amikor a népies nemzet irányban tájékozódott, mert ez — demokratikus szemlélete, realista igénye miatt — lehetőséget adott arra, hogy a következő pályaszakaszban a modern tudományosság felé lépjen tovább. 188