Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Kényszerpályákon - Jelentkezés az irodalmi lapokban

vidéletű társulat megszűnt, a könyveket a tagok között elosztották. Nagy Iván akkori könyvbeszerzéseire, olvasmányaira jellemző a tudományos munkák mellett a szépirodalomban a francia irodalom iránt feléledő érdeklődése (gondot fordított arra, hogy megszerezze Dumas: Fekete tulipánját), és feltételezzük, hogy a francia nyelvvel is ekkor kezdett alaposabban foglalkozni, francia-magyar szótárt szerzett be. Könyvekhez, a munkájához szükséges szakirodalomhoz nehezen, körülményesen, lassan jutott hozzá. „Vidéken lakókra fölötte terhes, ha valamely szaktudományra adják magukat, hogy könyvtáraink ily helyeken nincsenek, és így vagy magának kell pénzét a legnagyobb megerőltetéssel könyvekre adni, vagy ha ez nem telik — a Múzsáktól elbúcsúzni. Sajnos, de igaz."

58 Abban az 1854. június 18-án kelt kétségbeesett hangú levelében írta ezt, amelyben arra kérte Toldy Ferencet, segítse őt „hajlamainak megfelelő" állást szerezni. 1854-ben ugyanis Nagy Iván végleg arra a határozásra jutott, hogy kizárólag irodalmi, tudományos munkával akar foglalkozni, ebből kíván megélni, és valami ehhez kapcsolódó állást óhajtott. Áttekintve eddigi életútját és tevékenységét, nem volt váratlan és véletlen az elhatározása. Próbálkozásai a költészet területén, a nevelősködés, az ügyvédkedés — kényszerpályáknak bizonyultak. A keresés ideje után elhatározásra, változtatásra késztették nem kielégítő állásai, bizonytalan, szűkös körülményei, a napi gondok, a kiegyensúlyozott élet, az állandóság hiánya — mindaz, ami az ötvenes évek tipikus értelmiségi helyzetének tekinthető. És nem utolsó sorban a változatlan önkifejezési, életalakító vágya. De változtatásra ösztönözték személyi körülményei is, hiszen a megyében hivatali ügyeit intézve megismerte Csató Mariskát, és házasodni készült. Tudta, hogy két lehetőség között választhat : vagy sikerül olyan értelmiségi állást kapnia, amelyből családját is el tudja tartani, vagy haszonbérletre készült. Ebben kérte Toldy Ferenc segítségét, akinek a könyvtári állást felajánló válaszlevele 1854. július 30-án meg is érkezett, de még egy évig tartott míg Nagy Iván megkapta kinevezését a Pesti Egyetemi Könyvtárba. Nagy Ivçln választásában, elhatározásában, a külső kényszerítők mellett nagy szerepe volt belső fejlődésének, döntése, ismerve irodalmi próbálkozásait, tudományos ambícióit, törvényszerűnek tűnik. Jelentkezés irodalmi lapokban Munkái alapján egyre több irodalmi ismeretségre tett szert, levelezés útján kapcsolatban állt a korabeli irodalmi lapok szerkesztő183