Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az erőgyűjtés évei

A büntető törvénykönyvi vitában is többször felszólalt, pl. a felbujtók megbüntetése, az elítéltek büntetése enyhítésének módozatai, az egyes bűnök közötti nagyobb különbségtétel kapcsán. A hivatali képesség bírhatását követi utasításához híven pártolja és kiterjeszteni kéri „minden nép osztályára és születésére tekintet nélkül". És ez a hivatalképesség ne csak a közigazgatási hivatalokra, hanem egyéb hivatalra is legyen érvényes. (A javaslata után szólalt fel Beöthy Ödön, hatalmas beszédet tartva ugyanebben a tárgyban, Kubinyival megegyező állásponton. Egyébként is nagyszerű követek között találjuk őt egy táborban : Pálóczy László, Klauzál Gábor, Beöthy Ödön, Ráday Gedeon, Bezerédj István — hogy csak néhány nevet említsünk.) A szabad királyi városok ügyéhez a Nógrád megyei követek jószerivel hozzá sem szóltak, vagy ha igen, akkor csak lényegtelen kérdésekben. Elképzelhető, hogy a megye — nem lévén a területén ilyen települése — nem fordított a kelletténél nagyobb figyelmet erre. Annál viszont aktívabb a bányaügyi törvény vitatása során. „Status gazdasági szempontból a bányák művelése hazánk vagyonosodásának egy nevezett ágát teszi, melly által a földművelés és műipar is előmozdíttatik, és merem állítani, hogy bányaművelés által szembetűnőleg vagyonosodik a nemzet",— mondja első beszédében Még tizennégy alkalommal szólalt fel ebben a tárgyban és megalapozott, tartalmas észrevételeit minden esetben támogatták a bányavárosok képviselői. De vitára kész szavait olvashatjuk a tisztújítások körüli előterjesztésben, az országgyűlési költségek nemesi viselésében, a zsidók emancipációjának kérdésében. Mindamellett még arra is jutott ideje, hogy egy Nógrád megyei tűzvész áldozatainak megsegítésére 1269 Ft-ot gyűjtsön a követek között. Ezen az országgyűlésen is végig az elvei szerint szólt. Beszédei mindig kitűntek alapos tárgyismerettel, történelmi és jogi megalapozottságukkal és remek szónoki fordulatokkal. Idézetként talán önvallomásként is, egy részlet : „A nemzetek életében vágynak olyan pillanatok és események, melly eket a lelkesedés, a hazaszeretet szokott előidézni. A lelkesedés nagy tetteket szül, nagy tettek nélkül nagy dolgokat kivívni nem lehet és az ollyan nemzet, amely fogékony a lelkesedés iránt — az nem veszhet el."

43 Szerepét, személyiségének megnyerő voltát két kortársi megnyilatkozással tudjuk illusztrálni. Vahot Imre így jellemezte őt: „Előadása igen valós, alapos, ő az ellenzék egyik legszilárdabb jellemű tagja" — s teszi hozzá, érződik a beszédén, a palócos tájszólás. A másik megnyilatkozás egyúttal egy gesztus is. A 116