Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)
hadimunkára, tankcsapda ásásra Apc—Zagyvaszántó községek határába vonuljanak. A parancs a bányászok ellenállásába ütközött. A baloldali munkásmozgalomban szerepet játszó Kőzik Ferenc, Kőzik Rajmund karancsaljai és Adorján István Etes—Rau-aknai bányászok tanácsára elhatározták, hogy nem teljesítik a németek parancsát. 1944. november 23-án mintegy 250 bányász leszállt a karancslejtősi bányába éselbarrikádozta magát. A német parancsnak ellenálló bányászok között voltak a munkásmozgalomból már ismert kommunisták, szakszervezeti vezetők és bizalmi-férfiak, így többek között Angyal János, Kakuk Pál, Kakuk István, Godó Lajos, Földi István és mások. A bányászokhoz csatlakozott mintegy 35 fős magyar katonákból álló csoport is, akiket Pál Ágoston vitt le a bányába. Az ellenálló bányászok felkészültek a fegyveres harcra is, melynek szervezését Mahinyák János vállalta magára. A bánya bejáratához őrséget állítottak. Megkezdték a bányászok fegyveres kiképzését is. 1944. november 24-én a németek parancsára az üzemvezetőség kikapcsolta az áramellátást, ezzel megszüntették a világítást, a levegőcserét, leálltak a szivattyúk is, minek következtében a víz egyre emelkedett. A bányászok kézi erővel igyekeztek a ventillátorokat működésbe hozni. A németek előbb az üzemvezetés, majd a hozzátartozók igénybevételével felszólították a bányászokat az ellenállás megszüntetésére és a bánya elhagyására. A kezdeti kísérletek kudarcot vallottak. Ezt követően a németek a bányakijáratot berobbantották és gázbombákat dobtak be a bányába. A bányászok helyzete egyre kilátástalanabbá vált, s emiatt a németek újabb felszólítására november 29-én a bányászok zöme elhagyta a bányát. November 30-án egy újabb csoport szüntette be az ellenállást. A mozgalom szervezői azonban nem tettek eleget a felszólításnak, továbbra is a bányában maradtak, majd éjjel sikerült kitömiök és a Karancsban megbújniok. (149) A német fasiszták 1944. november 30-án a karancslejtősi bánya bejáratánál agyonlőtték Paies Jenő 18 éves és Laczkó Mátyás 48 éves etesi s egy ismeretlen erdélyi katonát. Több bányászt Salgótarjánba kísértek, ahol vallatták, kínozták őket. 1944. december 6-án a csendőrlaktanya udvarán agyonlőtték Mahinyák József 24 éves zagyvarónai, Lukács Sándor 22 éves karancskeszi és Tóth Miklós 31 éves karancsaljai bányászt, valamint egy ismeretlen katonát. Adorján István illegális kommunistát és még több társát Losoncra a Tűzérlaktanyába szállították, miután a németek rájuk is kimondták a halálos ítéletet. Az ítélet végrehajtására azonban nem került sor, mert a laktanya épülete bombatalálatot kapott s a bányászoknak sikerült megszökniök. A karancslejtősi bányászok ellenállása méltó betetőzése volt a 25 éves ellenforradalmi rendszer elleni harcnak.